Itthon sem kellemes, más országban talán még kellemetlenebb fizetési nehézségekbe ütközni. De nem sokkal jobb dolog az sem, ha egy nyaralás miatt feleslegesen költségekbe verjük magunkat.
Felmérték, hogyan változtatta meg az európaiak fogyasztási szokásait a koronavírus-járvány.
A mesterséges intelligenciáról sokaknak még mindig a jövő jut eszébe, de újabban legalább már nem a távoli-, hanem a közeljövő. Pedig még annyira sem kell előreszaladni az időben: az MI itt van, észrevétlenül dolgozik, például akkor is, amikor a boltban fizetünk.
Júniusban már közel annyit költöttünk az éttermekben, kávézókban és bárokban, mint a járvány miatt bevezetett korlátozó intézkedések előtt – derül ki az Erste Bank kártyaforgalmi adataiból, amelyekből az is látszik, hogy a többség egyelőre inkább csak a szomszédos országokig merészkedik.
A bankkártya-műveleteket terhelő tranzakciós illeték nem vetette vissza a kártyahasználati kedvet; a bankkártyát bolti fizetésre is használók aránya az egy évvel korábbi 81-ről 84 százalékra nőtt tavaly év végére, ugyanakkor a kártyával kizárólag készpénzt felvevők aránya 10 százalék alá esett – derül ki a MasterCard felméréséből.
Üresen tátongó, bezáró éttermek, visszaeső forgalmú fodrászatok, csakis kártyával fizető, borravalót nem adó taxiutasok jellemzik ma Magyarországot. A borravaló csökkenő összege komoly gondokat okoz a szolgáltatóiparban, többen arra készülnek, hogy a borravaló elmaradása miatt árat emeljenek, ezzel azonban további vásárlókat veszíthetnek. Mások már csak a túlélésre játszanak.
Fontos tudni, hogy aki külföldre utazik, például síelni megy és a bankkártyájával vásárol, akkor a vásárlások az általános vélekedéssel ellentétben nem középárfolyamon, hanem vételin történnek. Ennek jelentősége nem elhanyagolható, mivel a különbség akár 3-4 százalék is lehet.
A takarékszövetkezetek ügyfeleinek 80%-a 40 év feletti, de csak 38%-uk töltötte be a 60-at, 50%-uknak magasabb az...