Véletlenül összetört egy 3500 éves ritka leletet egy kisgyerek, amikor egy izraeli múzeumban járt
A négyéves kisfiú kíváncsi volt, hogy mi van az edényben, és bele akart nézni. Nem lett jó vége.
A négyéves kisfiú kíváncsi volt, hogy mi van az edényben, és bele akart nézni. Nem lett jó vége.
Legalább hatmillió látogatóra számítanak a világ legnagyobb sörünnepén.
A bolgárok nyolc korsó sört is megihatnak annyi pénzből, amennyiből a norvégok egyet. Ez is kiderül a német statisztikai hivatal összehasonlító vizsgálatából.
Minden italnak megvan a kultúrtörténete. S ebbe épp úgy beletartoznak a tárgyak, eszközök, szokások, rituálék, szólások, mint maga az élvezet folyékony alanya.
Legalábbis a minimálbérhez viszonyított egy üveg sör árát illetően. Egy összehasonlítás szerint hazánkban 2011-ben mindössze 0,7 órát kellett dolgozni minimálbéres órabéren fél liter sörért, ezzel pedig majdnem a francia érték mellett vagyunk. A legrosszabb a helyzet Grúziában és Bangladesben, ahol a minimálbéren élőknek 15, illetve 13 órát kell dolgozniuk egy korsó csapolt sörért.
Két-két nap elzárást kapott az a két borsodi tizenéves, aki lopott bevásárlókocsiban akarta hazatolni a kocsmákból eltulajdonított korsókat és poharakat.
Ahány sör, annyi pohár – állapíthatjuk meg, ha olyan sörözőben isszuk a folyékony kenyeret, ahol több féle sör is kapható. Kérdés persze, hogy a poharaknak és korsóknak az esztétikus megjelenésen, és direkt marketingen kívül, van-e szerepe abban, hogy mennyire ízlik a sör?
Persze amint a példa is mutatja ez nem volt elegendő ahhoz, hogy bevágódjon a haveroknál, pedig ígéretesnek indult: