A magyarok kétharmada hajlandó változtatni az életmódján a klímaváltozás miatt
A magyar válaszadók kilencven százaléka legalább egyszer szenvedett már a szélsőséges időjárás miatt egy friss felmérés szerint.
A magyar válaszadók kilencven százaléka legalább egyszer szenvedett már a szélsőséges időjárás miatt egy friss felmérés szerint.
Leginkább a klímavédelembe, a hulladékgazdálkodásba, a munkahelyi esélyegyenlőségbe, valamint az ellátási láncok kockázatkezelésének javításába fektetnek be itthon a cégek a fenntartható működés érdekében – derül ki az EY több mint 500, köztük magyar fenntarthatósági vezetők (CSO-k) részvételével készült nemzetközi kutatásából.
Túl nagy a tét és túl kevés az érdemi cselekvés a klímaváltozás ellen, mondják a neves hazai kutatók, akik tízpontos nyilatkozatot adtak ki annak érdekében, hogy felpörgessék a dolgokat. Várják a további csatlakozókat, és készek a vitára is.
Stabil árfolyamával a szén meglepően értékálló befektetésnek bizonyulhat a következő esztendőkben is.
Egyfajta útvonalat vázolt fel az Európai Bizottság annak érdekében, hogy 2040-re 90 százalékkal csökkentsék (1990-hez képest) az üvegházhatású gázok kibocsátásának arányát. Ez egy közbülső lépcső: az EU deklarált célkitűzése a 2050-es klímasemlegesség elérése, amelynek következő állomása 2030, ameddig 55 százalékos csökkenést kell elérni. A 90 százalékos cél eléréséhez szükséges szabályokat a következő Bizottság fogja kidolgozni.
Schwarzi tovább mehetett, de az órát hátra kellett hagynia.
Mi mentheti meg a Földet és az emberiséget az éghajlatváltozás pusztító következményeitől? Összeállításunkban olyan ígéretes technológiák közül válogattunk, amelyek globális méretekben észszerűen megvalósíthatók (megvalósítandók), illetve kisebb léptékben már ma is működnek.
A konferencia résztvevői tapssal fogadták a kislány akcióját.
Először készül számadás a klímapolitikai vállalások betartásáról: 2100-ra 2,7 Celsius-fok környékén lesz a felmelegedés a kívánt legfeljebb másféllel szemben. A most kezdődő dubaji klímacsúcson a metán, a finanszírozás és a szén-dioxid-kibocsátás kap fő szerepet.
„A szuverenista, nacionalista kormányoknak felesleges ökológiáról beszélni, nem érinti meg őket. Ezzel szemben az energetikai önellátás, a gazdasági fejlődés már jó hívószavak lehetnek", mondja az 1958-ban Lausanne-ban született felfedező, aki szerint „nem a karbonsemlegesség fogja megváltani a világot a klímakatasztrófától, hanem a modernizáció". Az interjúban szóba kerül az emberi psziché és „egy jobb, boldogabb társadalom" jövőképe is. HVG-portré.
Az akkugyárak gyors ütemű fejlesztése miatt a következő években gyorsan emelkedik a magyar gazdaság energiaigénye, így aligha lesz érdemi zöldülés és dekarbonizáció az iparban – magyarázza szerzőnk, a Budapesti Corvinus Egyetem Regionális Energiagazdasági Kutatóközpontjának kutató főmunkatársa.
Közeleg az uniós jogalkotási ciklus vége, ami azt jelenti, hogy ezekben a hetekben nagyon sok jogszabályt fogadnak el. Mivel az Európai Parlament utolsó alkalommal majd áprilisban ül össze, legkésőbb addig valamennyi folyamatban lévő ügyben a végső, tagállamokkal is egyeztetett változatot be kell nyújtani. Kiemelt fontosságúak a klímavédelemmel kapcsolatos törvények.