Közel mínusz 20 fokot mértek a Bükk apró, hideg légtavában vasárnap hajnalban
Volt egy pontja Magyarországnak, ahol kis híján mínusz 20 fokra hűlt a levegő a hétvégén.
Volt egy pontja Magyarországnak, ahol kis híján mínusz 20 fokra hűlt a levegő a hétvégén.
Ausztráliában még csak most jön a nyár, ami egészen brutális lehet.
Claude Lorius, a téma egyik legjelentősebb kutatója bizonyította be, hogy az ember felelős a klímaváltozásért, és mindehhez a whiskyjébe dobott jégkockák adták az ihletet.
A mostaninál négyszer több trópusi éjszaka jöhet, és a forró napok száma is megduplázódhat az évszázad második felére.
Mesterséges gleccserekben tárolnának vizet chilei klímakutatók. A déli félteke téli esővizét fagyasztanák meg, hogy a december és február közötti száraz hónapokban felhasználják.
Egyre több lesz a forró nap, az aszály és az erdőtűz, eső pedig, ha esik, egyre inkább özönvízszerűen hullik le – többek között ezeket az időjárási forgatókönyveket jósolják Magyarországnak és a régiónak a klímaváltozás nyomán. A Másfélfok összeszedte, mire számíthatunk.
Új rekordot állított fel a Lufthansa az Airbus A350-900 típusú repülőgépével, miután 13 600 kilométer megtétele után szerencsésen landolt a cég járata.
Egyszerre természetes változás és az emberi ipari tevékenység következménye, hogy a Déli-sark gyorsabban melegszik, mint a világ összes többi része – figyelmeztettek klímakutatók.
Egy orosz jégtörőnek sikerült elszállítania az ellátmányt és a friss személyzetet minden idők legjelentősebb sarkkutató expedíciójához, mely a német Polarstern (Sarkcsillag) kutatóhajón, az Északi-sarktól több mint 150 kilométerre vizsgálja a klímaváltozást – közölte az Alfred Wegener Kutatóintézet.
Az idei volt a legmelegebb január globálisan és Európában is, ahol 3,1 Celsius-fokkal haladta meg az átlaghőmérséklet az 1981 és 2010 közötti januári átlaghőmérsékleteket. De van olyan térség, ahol ennek közel duplája volt a különbség.
Évente akár több tízmillió tonna szén-dioxidtól szabadíthatnánk meg a levegőt, ha acél és cement helyett fából építkeznénk. A városi épületek ilyen átalakításával érezhetően jobb helyzetben lenne a klímánk.
Jó pénzért bárkiknek elmagyarázom, mekkora marhák – mondja Jorgen Randers, a klímastratégia professzora, a Norvég Üzleti Iskola volt igazgatója. A 75 éves akadémikus állítja, a Föld lakossága 2050 után gyors csökkenésnek indul, a felmelegedést viszont a katasztrófa határáig tolja az emberi önzés. A legutóbbi HVG-ben megjelent interjú a magyar kormányoldalon több véleményformálót is felzaklatott.