A NATO-főtitkár nagyobb áldozatot kér a tagállamok polgáraitól a biztonságukért
Mark Rutte, a NATO főtitkára szerint át kell térni a háborús gondolkodásmódra.
Mark Rutte, a NATO főtitkára szerint át kell térni a háborús gondolkodásmódra.
Donald Trump úgy vélekedhet, hogy legyen most tűzszünet a jelenlegi ukrajnai frontvonalon, Európa pedig oldja meg önerőből a térség biztonságának későbbi fenntartását. Ennek oka részben az, hogy az Egyesült Államoktól a közel-keleti és a csendes-óceáni térség növekvő feszültségei is igénylik az erőforrásokat. Kérdés, mennyi pénz és főként mennyi idő kell az európai hadiipar felfuttatására. Ami Magyarországot illeti, a honvédségi beszerzéseket intéző állami cég elleni kibertámadásban kiszivárgott dokumentumok szerint a jövőben feltehetően annyit sem költ majd védelemre, mint amennyit a NATO-ban vállalt.
A magyar hadiipar nem tudta kihasználni az európai fegyverkezési hullámot. A jövőbeni fejlődés érdekében szükség lenne a hatékonyabb lobbizásra; a szoros orosz-magyar kapcsolatok miatt megrendült nyugati bizalom helyreállítására; és a hazai beszerzések felgyorsítására.
Az amerikai elnök az ENSZ-ben tartott beszédében sürgette a világ országainak vezetőit, hogy támogassák Ukrajnát.
A költségvetés egyes tételeinek titkosítása miatt még csak azt sem lehet tudni, hogy pontosan mennyit is költenek haderőfejlesztésre.
Egyre nő a Kína–Tajvan-feszültség, Peking elkerítene egy egész tengert, sűrűsödnek az észak-koreai rakétatesztek, így a délkelet-ázsiai-óceániai térség hadászati kiadásai meredeken ívelnek felfelé. Közben az USA intenzíven igyekszik megerősíteni régiós jelenlétét és kapcsolatait, a puskaporos levegő miatt pedig olyan államok is tárt karokkal várják, melyek korábban igyekeztek tisztes távolságot tartani tőle.
A háború végső kimenetele múlik Ukrajna tavaszi offenzíváján. Az EU Magyarország után máshol is fegyelmező eszközként vetné be az uniós pénzek visszatartását. Macron észrevehetné, hogy Hszi Csin-ping szórakozik vele. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Az 1990-es évekbeli erőteljes visszaesés után a globális katonai kiadások a 2000-es évek óta ismét emelkednek. Ezeket kezdetben Kína jelentős katonai beruházásai, majd a Krím 2014-es annektálása után Oroszországgal kiújult feszültségek hajtották.
A tavalyi évvel együtt immár hetedik éve sorozatban emelkednek a világ katonai kiadásai.
Közép-Európa katonai kiadásai nőttek a legnagyobbat 2018-ban, a Moszkva miatt érzett fenyegetettség okán. Oroszország eközben kevesebbet költött, Amerika viszont hosszú évek után újra többet. Tavaly a Föld minden egyes lakosára 70 ezer forintnyi katonai kiadás jutott.
Rekordköltségvetés a hadseregnek, reformcsapatok a gazdaság frontján és néhány személycsere – ülésezik a parlament Pekingben.
Amerikai és európai cégek egyaránt megpróbálnak részesedni a megemelt román katonai kiadásokból.