A holisztikus munkavállalói jóllét fontosságát és előnyeit egyre több munkáltató ismeri fel Magyarországon is. De mit is jelent ez a kifejezés, milyen előnyök származnak belőle, és hogyan valósíthatja meg a munkáltató a gyakorlatban azt, hogy dolgozó kognitív, érzelmi és fizikai állapotára is egyaránt odafigyel?
Egy közel húsz évnyi időszakot átfogó elemzésből kiderül, hogy a korábbi hiedelmekkel ellentétben valójában nincsen jelentős negatív mentális hatása a rendszeres internetezésnek.
A populisták vitorlájából csak akkor lehet kivonni a szelet, ha búcsút intünk a neoliberális kapitalizmusnak, és sokkal többet teszünk az áhított közös jólét megteremtéséért, írja a Nobel-díjas közgazdász a brit Guardianben.
Mennyire közelít a magyar gazdaság és a magyarok jóléte az EU átlagához, van-e olyan mutató, amelyben már jobban is állunk az EU többségénél? És mit jelent mindez a régiónk más országaihoz képest? Erről gyűjtöttünk adatokat, és arra jutottunk: sok szempontból javul az ország helyzete, de azt állítani, hogy Európa éllovasa lennénk az életszínvonalban, minimum durva túlzás.
Azt gondolnánk, a közgazdaságtan egyik értelme azt kutatni, miként lehet az emberek életét jobbá tenni, ám ezt a kérdést a szakemberek csak az utóbbi pár évtizedben tették fel.
A magyarok jóléte az utolsó a visegrádi országok rangsorában. Az 1 főre jutó GDP nálunk 57, de például a lengyeleknél 100 százalékkal emelkedett a 15 évvel ezelőtti uniós csatlakozáshoz képest.
Hagyományosan nem szűkmarkú a gyermek- és családtámogatási pénzek folyósításakor a magyar költségvetés. Budapest már az évtized közepén azon helyek közé tartozott az EU-n belül, amelyek relatíve a legtöbbet költötték a fenti célra. Csakhogy ennek ára volt – derül ki a HVG legfrissebb számából.
Az elmúlt 16 évben Észak-Magyarországról 58 és fél ezren, Észak-Alföld településeiből pedig 64 ezren költöztek, főleg fiatalok – derül ki a KSH legújabb tanulmányából.
Összehasonlították az életszínvonalat, már Románia is lehagy minket. Így elég távolinak tűnik, hogy beteljesüljön Orbán Viktor álma.
Erre alapított iskolát a Jólét iskolája (School of Affluence) néven egy vállalkozó szellemű svéd lány, aki 18 éves kora óta járja a világot.
Szeptemberben mérföldkőhöz érkezett az emberiség: a történelem során most először csökkent 50 százalék alá az szegények aránya. Az emberiség fele ma már középosztálybeli – vagy gazdagabb.
Az uniós támogatások sem enyhítettek a különbségeken.