Vidám koktélpartik és hajnalba nyúló pókerjátszmák is színesítették a XX. század zseniális tudósa, a látnoki képességű Neumann János hétköznapjait. A nyitott, ám ellentmondásoktól sem mentes személyiség emberi oldalát is feleleveníti a születésének 120. évfordulójára megjelent monográfia.
Teremtsenek munkahelyeket, de a gyár más ablaka alatt legyen büdös! Ne legyen dugó, de én hadd autózzak! Szüntessék meg a hajléktalanságot, de valaki más fizessen érte! Jókora politikai viták és kommentháborúk szoktak ezekből a témákból kisülni, és nem is csoda: a játékelmélet legősibb dilemmái jönnek ezekben elő. Közgazdasági szemmel mutatjuk, mi itt a probléma, és azt is, merre érdemes keresni a megoldást.
A játékelmélettel foglalkozó Anastassia Fedyk azt mondja, egy elhúzódó háborúban az igazi játszma gyakran színtiszta pszichológia: kinek sikerül kivetítenie a saját erejét, és hinnie a másik gyengeségében? Fedyk szerint ez azt jelenti, hogy addig nem áll helyre a béke Európában, amíg a Nyugat nem mutatja azt a fajta erőt és elszántságot, amire Putyin nem számít.
Százféle dologtól függ, jó-e egy játék. Kiderült: ez a szó szoros értelmében is igaz.
Szinte semmiben nem annyira jó az emberiség, mint az együttműködésben. Úgy tűnhet, hogy a közgazdaságtan alapjai ennek ellentmondanak, de Nobel-díjat érő módon sikerült már levezetni, hogy a kooperáció hosszú távon nem egyszerűen kifizetődő, hanem a legjobb stratégia. A közgazdasági elméleteket bemutató sorozatunkat az emberi együttműködést vizsgáló kutatásokkal folytatjuk.
Már hetven éve leírták, miért pusztítjuk a Földet, miért mentek bele országok fegyverkezési versenybe, és miért hoznak meg az emberek olyan döntéseket, amelyekkel hosszú távon mindenki rosszul jár. Aztán közgazdászok és pszichológusok elkezdtek összedolgozni, és arra is rájöttek, mi lehet a megoldás.
Aki szeret társasozni, annak a gondolkodása is rugalmasabbá, nyitottabbá válik. Az élmény megerősíti a gyereket abban, hogy új helyzetekkel megismerkedni, új dolgokat megtanulni: jó. A játék olyan készségeket is felszínre hoz, melyek hagyományos oktatási környezetben rejtve maradnak, és ez visszahat a gyerek közösségben elfoglalt helyére. A HVG Extra Business interjúja Jesztl Józseffel, a hazai játékpedagógia egyik meghatározó alakjával.
A közgazdasági Nobel-díjas matematikus életéről szól az Egy csodálatos elme című Oscar-díjas film.
A kézjáték megnyerésének esélye egy a háromhoz – legalábbis a véletlen szerint. Az emberek viszont nem véletlenszerűen játszanak, a mintázat felismerésével pedig egy többfordulós küzdelemben jelentősen növelhetjük nyerési esélyeinket.
Mit mond a játékelmélet az országfoglaló, kizsákmányoló oligarchákról? Hogyan kell játszani ellenük?
Egy klasszikus játékelméleti helyzet, hogy ha a szorongatnak a rendőrök, akkor érdemes a bűntársam ellen vallanom. Vagy lehet, hogy mégsem?
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Bathi Egyetem (Egyesült Királyság) és a Groningeni Egyetem (Hollandia) kutatói egy új matematikai modellt állítottak fel, amely közelebb visz az apró termetű, de annál különösebb párzási rendszerrel jellemezhető függőcinegék szaporodási viselkedésének megértéséhez. A kutatás eredményét a Proceedings of the Royal Society B (Egyesült Királyság) tudományos folyóirat közli 2011. december 21-én.