Legyen akkumulátorgyár, csak ne az én szomszédomban
8 perc
2023.02.15. 07:30
Teremtsenek munkahelyeket, de a gyár más ablaka alatt legyen büdös! Ne legyen dugó, de én hadd autózzak! Szüntessék meg a hajléktalanságot, de valaki más fizessen érte! Jókora politikai viták és kommentháborúk szoktak ezekből a témákból kisülni, és nem is csoda: a játékelmélet legősibb dilemmái jönnek ezekben elő. Közgazdasági szemmel mutatjuk, mi itt a probléma, és azt is, merre érdemes keresni a megoldást.
A közgazdaságtan csak akkor unalmas, ha rosszul magyarázzák el – máris sokkal izgalmasabb lesz, ha kiderül, hogyan érinti mindennapi életünket. Cikksorozatunkban fontos közgazdasági elméleteket mutatunk be, azt figyelve, miért fontosak ezek mindannyiunk számára.
A sorozat korábbi részeit ide kattintva érik el.
Vajon akkor is felháborodnának-e a debreceniek, ha a kormány az országba hozna egy gigantikus, és potenciálisan eléggé környezetkárosító beruházást, de nem az ő városuk határába, hanem mondjuk Pécs mellé? És vajon aki most arról beszél, hogy a magyar gazdaságnak szüksége van a Debrecenbe tervezetthez vagy a Gödön működőhöz hasonló nagy beruházásokra, akkor is ugyanilyen kitartóan ragaszkodna-e az érveihez, ha épp az ő házától pár száz méterre kezdenének egy gyárat építeni? A közgazdaságtan és a játékelmélet egyik legrégebbi dilemmáját látjuk most élesben – és valószínűleg sokan lemondanának arról, hogy látniuk kelljen.
Ha ezt egy fokkal tudományosabban próbáljuk megfogalmazni, a helyzet viszonylag egyszerű: egy döntés előnyeit mindenki szeretné élvezni – mint például az új munkahelyek létrejöttét, vagy épp azt, hogy a gyár beszállítói jól járnak –, a költségeit viszont mindenki szeretné ellökni magától. És a költség itt nem csak a gyártónak adott állami támogatás, hanem a környezetszennyezés, vagy épp az, hogy mivel fog járni majd az építkezés.
Persze akkumulátorgyárat viszonylag ritkán építenek bármelyikünk közvetlen közelébe, ezért is lehetett most nagy hír az, hogy az ország egyik legnagyobb városában megtennék.