Egyre több Magyarországon működő német cég látja kockázatosnak a jogbiztonság helyzetét, különösen a kiszámíthatatlanság probléma. Az uniós források befagyasztása miatt számos vállalati beruházás áll a csőben. A német cégek a pocsék gazdasági helyzetet ideiglenesnek tekintik, jobbára bővítésben gondolkoznak.
Legutóbb a kormány az önkormányzati cégek és a gázkereskedők közti szerződéseket írta felül egy rendelettel. Az önkormányzatok megsegítése méltányolható szempont, de lehetett volna olyan megoldást találni, ami nem vet fel jogbiztonsági-alkotmányossági aggályokat.
A polgári engedetlenségen kívül alig maradt eszköz az olyan jogszabályokkal szemben, mint amilyenek az elmúlt hetekben taroltak a családok körében. A kormány a háborúra és az energia-veszélyhelyzetre fogva egyik napról a másikra, törvény- és alapjogokat sértő módon döntött romba egzisztenciákat.
Az ország elemi érdeke, hogy az ellenzék egységesen sorakozzon fel egy közös jelölt mögött, és ne megint tét nélküli legyen a parlamenti választás – mondja Oszkó Péter üzletember, a Bajnai-kormány pénzügyminisztere.
November 1-től vége az általános hitelmoratóriumnak, a hosszabbítást kérni kell, és csak rászorultsági alapon jár majd. A moratórium a válság átvészelésének egyik legfontosabb eszköze volt, de a kormány alaposan túlpörgette, pluszadósságba tolva a lakosságot és a vállalkozásokat. A végén ráadásul még visszamenőleg csavart egyet a konstrukció egyik legvitatottabb pontján.
Évente két-három olyan eset fordul elő, amikor egy tagállam nem tartja be az Európai Bíróság ítéletét – tudta meg az EUrológus Lehóczki Balázstól, az Európai Bíróság sajtószóvivőjétől. Egy ilyen ügyben az Európai Bizottság már levélben fordult a magyar kormányhoz.
Az alapvető jogok biztosa az Alkotmánybírósághoz (Ab) fordult az Országos Bírói Tanács működését érintő alkotmányjogi probléma megoldása érdekében – közölte az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala.
London a külföldi befektetők kedvenc városa. Ez derül ki egy friss francia felmérésből, amely még csak részben tükrözi a Brexit hatását, hiszen a tavalyi befektetéseket vizsgálta.
Nyílt levelet írt Vékás Lajos jogászprofesszor Trócsányi Lászlónak, mert a tárca teljesen át akarja írni a zálogjogra vonatkozó szabályozásokat a polgári törvénykönyvben, pedig az általa is megalkotott új jogszabálytár még két éve sincs hatályban. A jogtudós félti a jogbiztonságot, szerinte túl korai a módosítás, valamint érdekcsoportokat és lobbit sejt a módosítások hátterében.
Mit üzennek nekünk, többieknek az alkotmányosság legfőbb őrei? Azt, hogy kapjuk be. Azt, hogy ha itt valami nem tetszik, lehet menni Strasbourgba. Azt, hogy egy teljesen nyilvánvalóan korrupt eljárást is le kell nyelnünk, a "köz" érdekéből.
Jogos-e tetemes kártérítésre perelni egy mobilcéget azért, mert 15-20 méter magas mobiltelefon-átjátszót húz fel kertes házaktól 20-140 méterre? A jelek szerint igen, a vállalkozói jogbiztonság azonban romokban hever.
Az LMP szerint Magyarországon helyre kell állítani a népszuverenitást, a jogbiztonságot és a szociális jogállamot, valamint a fékek és egyensúlyok rendszerét. A párt ennek érdekében szerdán az alaptörvény módosítását kezdeményezte.