Egymásnak is ellentmondó tényezők határozzák meg, mennyire lepik el 2025-ben az ingatlanpiacot a befektetők. A nagyvárosi új lakások és bérleti díjak árszintje elérte az ingerküszöböt.
Egy új lakást közel 13 évnyi nettó átlagkeresetből lehet megvenni Magyarországon, de Budapesten ennél is rosszabb a helyzet, ott közel 17 évet kell várnia annak, aki bérből él. Már persze ha se ételre, se italra, se semmire nem költ közben. Ha igen, akkor ez a szám könnyen felugorhat 30-40 évre.
A magyar állam – élve az elővásárlási jogával – 2022 óta hét ingatlant vett meg a világörökségi helyszíneken Lázár János döntése alapján. Volt olyan lakás, amelynek négyzetméteréért 4,5 millió forintot sem sajnáltak – ezen már a kormány ülésén is fennakadtak.
A fővárosi átlagot is meghaladta a balatoni ingatlanok vásárlására fordított összeg idén a Duna House adatai szerint.
Ingatlanvásárláskor gyakori dilemma, hogy új vagy használt lakást vásároljunk. Ez azonban egyáltalán nem könnyű döntés, hiszen számos szempontot, érvet szükséges mérlegelni.
Nyugat-Magyarországon 8 százalékosra dagadt az éves áremelkedés, de januárhoz képest is drágultak az ingatlanok.
A hozzá nem értők számára bonyolultak lehetnek a szabályok, pedig egy kis odafigyeléssel rengeteg bosszúságtól kímélhetjük meg magunkat.
Szépen be lehetne vásárolni a magyar ingatlanpiacon a lottónyereményekből, de a csúcs még egy lottómilliárdosnak is elérhetetlen.
A vidéki nagyvárosokban negyedével, de országosan is 8 százalékkal több drága ingatlant kerestek az év eleje óta, a vevőjelöltek egy jókora része az EU-n kívülről érkezik a vendégbefektetői vízumért.
A többség legfeljebb gazdag szülők vagy öröklés útján juthat saját otthonhoz. Az összes adásvétel vevőinek kevesebb mint fele volt 40 év alatt az elmúlt években.
Jelentősen nőtt a lakóingatlanban tulajdonnal rendelkezők aránya az elmúlt években a K&H harmadik negyedévben készült kutatása szerint, amely a 30-59 évesek lakhatási körülményeit elemezte.
Alcsútdoboz Rézhegy részén építenek luxus öko villaparkot.