A szakemberek szerint hasznos lenne a Holdon az embereket a felszín alatt elszállásolni, így ugyanis védve lennének a káros külső hatásoktól. Ehhez azonban speciális robotokra is szükség lehet.
Bill Nelson NASA-igazgató szerint is rendkívül gyorsan halad Kína a saját űrprogramjával – most éppen egy olyan módszert fedeztek fel, mellyel biztosítható lehet akár 50 ember napi ivóvíz-ellátása is.
A kanadai Waterlooi Egyetem kutatói a NASA mesterségesen előállított holdporával kísérleteztek, hogy kiderüljön, mi mindenre lehetne hasznosítani az anyagot. Az eredmény igen biztató.
Kevésnek tartják az oroszok a napelemek által megtermelt energiát, ezért úgy látják, a Holdon csak egy atomreaktor tud annyit előállítani, hogy az elég legyen egy holdbázis számára.
Több évtized után újra élénkül az űrverseny, a végső cél pedig, hogy a Holdon – és később akár a Marson is – tartósan jelen legyen az ember. Ennek azonban vannak fontos feltételei.
A francia Thales Alenia Space tervei szerint a 2030-as években indulhat a Holdra, amely a Holdon dolgozó űrhajósok első otthonát jelentheti. Ehhez az kell, hogy a NASA és az Olasz Űrügynökség is elfogadja a terveket.
Csak mikroorganizmusokat kell adni a Hold felszínéhez, és az alkalmas lehet arra, hogy növényeket termesszenek benne üvegházakban – állítja egy új tanulmány.
Űrállomásként is szolgálna az a naperőmű, ami 61 350 km-re a Hold felszínétől állomásozna. Ha sikerülne megvalósítani az elképzelést, valóban űrutazó civilizációvá válhatnánk.
Öt éven belül, a holdi anyagokat felhasználva készítene holdi bázist Kína. Egy robotot is útnak indítanak majd, ami „téglákat” készítene az ott található talajból.
Egy különleges hálószerkezettel, a Holdon elérhető alapanyagokból létesülhet állandó bázis az égitesten a Paulinyi & Partners építésziroda tanulmánya szerint. A vállalat szakértői olyan építészeti megoldásokat javasolnak, amelyek alkalmazásával a jövőben valósággá válhat a most még csak a tudományos-fantasztikus filmekből ismert űrkolóniák létrehozása. Ezek ellenállnak a szélsőséges hőmérsékletingadozásnak, sugárzásnak és akár 14 ezer négyzetméteres alapterületükkel egy nagyobb létszámú missziónak is elegendő életteret biztosíthatnak, a Földtől több százezer kilométernyire.