Egyelőre csak a tervezőasztalon létezik a Sky Magnetar nevű repülőgépnek a koncepciója, ami a NASA fejlesztésével is felvenné a versenyt.
Látványos bemutatón rántotta le a leplet az X-59 repülő végleges változatáról a NASA és a Lockheed Martin: a gép a tervek szerint a 11,5 méteres orrkialakításával úgy lépi majd át a hangsebességet, hogy az nem jár hangrobbanással. Ha ez valóban sikerül, akkor akár a lakott területek felett is újraindulhat a szuperszonikus repülés.
Több bizonyíték alapján is sejteni vélik, de csak feltételezések szintjén és információmorzsákból sikerült eddig felépíteni, hogy mégis mi mindenre lehet képes az állítólag 1980-as/90-es években fejlesztett amerikai felderítő gép, melyet Aurora és SR-91 Aurora néven egyaránt emlegetnek.
Kína kerozinnal működő hiperszonikus hajtóművet fejlesztett, ami elvileg hatékonyabb, mint az amerikai hidrogénes változat.
A fémnyomtatásra specializálódott Velo3D nyomtathatja majd azoknak a repülőgépeknek a törzsét, melyek a tervek szerint a hangsebesség ötszörösével repülnek majd.
A tervek szerint 2030-ban állhat leghamarabb forgalomba az a hiperszonikus repülőgép, ami 52 kilométer magasan szállítaná az utasokat.
A Lockheed Martin SR-72-es repülőgépe 2025-ben repülhet először, és ha pontosak az adatok, néhány óra leforgása alatt képes lehet megkerülni a Földet.
Az amerikai Venus Aerospace merész ötlettel állt elő: olyan hiperszonikus utasszállító repülőgépet tervez, amely a világűr szélén közlekedik.
A hangsebesség 24-szeresével repülhet az újfajta, futurisztikus repülő, első kereskedelmi útját 2050-re valószínűsítik. Maximális sebessége a Concorde-énak tízszerese.