Magyarországnak az Európai Unió Bírósága előtt kell felelnie a szexuális kisebbségeket diszkrimináló, vitatott jogszabályért. Az ítéletnek messzemenő következményei lehetnek.
Itt a lehetőség, hogy Európa megállítsa a melegellenes erőszakot és tekintélyelvűséget, amit – Putyin áldásával – a magyar kormányfő szabadított rá a földrészre, miután jó 3 éve jóváhagyta a jogszabályt a homoszexualitás népszerűsítésének tilalmáról – írja Esther Martinez és Alejandro Menéndez, az LMBT-jogokkal, valamint a jogállammal foglalkozó RECLAIM civil csoport igazgatója, illetve jogi tanácsadója. Előbbi mozgósított 16 kormányt, hogy kapcsolódjanak be az eljárásba.
Sok hiányosság, előírások be nem tartása, munkaerőhiány és alacsony fizetések jellemzik a gyermekvédelmet – állapította meg az ÁSZ, amely még a kegyelembotrány és a kormány ágazati reformintézkedései előtti időszakot, 2022-2023-at vizsgálta.
Egy száz meséből álló könyv egyetlen meséje szólt egy transznemű lány igaz történetéről, ami miatt a kormányhivatal korábban ötmillió forintos bírságot szabott ki, és megtiltotta a könyv forgalmazását.
Első fokon még a kiadó nyert, most a Kúria viszont hatályon kívül helyezte ezt az ítéletet és kimondta, szerinte fóliázni kellett volna, mert – mint elhangzott – az ilyen könyveket nem lehet mutogatni, közszemlére tenni. Ezután új eljárás lesz az ügyben.
Se elévülés, se “tiszta lap”, se feltételes szabadlábra helyezés nem jár a pedofil jellegű bűncselekmények elkövetőinek. A Fidesz újabb "gyermekvédelmi" csomagja kiváló példája a szigor, fenyegetés és erő hármasának alkalmazásával, “közkívánatra” letudott “hangulatjavító” jogalkotásnak.
Megvolt a 13. alaptörvény-módosítás. A Novák Katalin lemondásához vezető K. Endre kegyelmi ügye okozta botrány csillapítására elvégzett változtatás szerint a jövőben nem kaphat államfői kegyelmet, aki gyermekek elleni bűncselekményt követett el. Megszüntetik az igazságügyi miniszteri ellenjegyzést is, amibe Varga Judit bukott bele.
A korábbi fideszes bojkott után a választásokat követő hétfőn megint szerepel a parlament napirendjén a Sulyok Tamás államfői tisztségtől megfosztását célzó ellenzéki javaslat. Kedden pedig az Alaptörvény 13. módosításáról, a Fidesz „gyermekvédelmi” csomagjáról és az Alkotmánybíróság elnökéről szavaznak a képviselők.
A gyóntatópapokra vonatkozó, botrányos kivételezési javaslatból kifarolt kormánypártok a „gyermekvédelmi” törvénymódosítók szavazását elhalasztották a választások utánra. A csomagban a legtöbb kockázatot az Orbán Viktor ötletére az alaptörvényt módosító elemek hordozzák, ezek veszélyeit vesszük sorra.
Az egyházi személyek felelősség alól felmentésének tűnhet Dunai Mónika fideszes képviselő módosító javaslata, mely szerint egy papnak nem kötelessége jelenteni, ha gyónás közben jut olyan információhoz, hogy egy gyermek veszélyben volt, van. A Fidesz most azt mondja, ezt a részt nem fogja megszavazni. Ezzel azonban nem fog változni semmi, mert a jelenlegi törvény szerint is kívül esik a jelzőrendszeren a gyóntató pap. Közben egyébként a Dunai-javaslat többi része valóban szigorítás. Galicza Dorina írása.
Gyurcsány Ferenc azt írja, "amíg a katolikus papok a szexuális bántalmazót védik, nem pedig a meggyalázott gyermeket, addig tízszer is meggondolnám, hogy gyerekeimet katolikus papok közelébe engedjem".
A Fidesz-frakció egyetért a vitatott, könnyítést jelentő módosítóval, mert szerintük még ezzel együtt is szigorúbb lesz a rendszer. Valóban, hiszen eredetileg nem is tervezték, hogy egyházi intézményekre is vonatkozzon bármilyen szabály.