A szoptatás tényleg elengedhetetlen a kötődés kialakulásához? Ha szoptatni akarunk, sose etessünk cumisüvegből? A kis mellben tényleg nem tud elég tej termelődni? Többek között ezekre a kérdésekre is választ ad Philippa Kaye Mell című könyve. Szerkesztett részlet a kiadványból.
A gyerekek a „kockázatos” vagy kalandos játékok során rengeteg információt gyűjtenek a világról és önmagukról – mutat rá Helen Russell brit újságíró új könyvében, amelyben az északi népek nevelési kultúráját mutatja be. Szerkesztett részlet a Hogyan neveljünk vikingeket? című könyvből.
A szülők támogatása elengedhetetlen a gyermek életében. Így van ez a sportban is, ahol az érzelmi, információs és tárgyi támaszon kívül a szülőknek a társas részvétel szerepét is el kell vállalniuk. Részlet Kovács Krisztina és Gyömbér Noémi Sportpszichológia című könyvéből.
<strong>A fáradtság, a bűntudat, az állandó aggódás hozzátartozik egy szülő életéhez. És legalább egyszer mindannyian érezték már úgy, hogy nem elég jók, hogy a gyerekük nem figyel rájuk, hogy nem bírják tovább, hogy egy sima esti fürdésből is kétnapos veszekedés lesz. Milyen problémákkal találják meg és milyen megoldásokkal távoznak a szülők a Kapcsolódó nevelés nevű módszer képzéseiről? Miért olyan irgalmatlanul nehéz a határszabás egyes családokban? Balogh Fruzsinát, a módszer oktatóját kérdeztük. </strong>
„Hiszek abban, hogy mindannyian jobbá szeretnénk tenni gyerekeink életét” – vallja Iben Dissing Sandahl, a Magyarországon is népszerű gyereknevelési könyvek szerzője. A dán pszichoterapeuta és író nemsokára online tart előadást a PszichoFeszten, ebből az alkalomból 12 idézetet választottunk tőle a vele készült interjúkból.
Dániában létezik egy kifejezés olyan helyzetekre, amelyek nem érintenek meg túlságosan érzelmileg. Ez a szó abban segít, hogy könnyebben továbblépjünk, és ne vegyük magunkra a helyzeteket – mutat rá Iben Dissing Sandahl dán pszichoterapeuta Kamasznevelés dán módra című könyvében. Részlet.
Fájdalmas és stresszkeltő szülőként azt érezni, hogy kamasz gyerekeink cserben hagytak bennünket, és már nem figyelnek ránk többé. Mit tehet ilyenkor a szülő? Részlet Iben Dissing Sandahl dán pszichoterapeuta Kamasznevelés dán módra című könyvéből.
Kevés a gyerek Kelet-Ázsia egyik legfejlettebb országában, ahol súlyosbítja a problémát, hogy a fiatalok mind nagyobb része nem akar felnőni. A kormány is foglalkozik a társadalmi elzárkózással, egy alapítvány pedig boldogsággyárral siet a családok segítségére.
Ha a kamaszkor sérülékeny éveiben magukra hagyjuk a gyerekeket, azt kockáztatjuk, hogy elveszítjük őket. Szükségük van ránk, és arra is, hogy elérhető közelségben maradjunk - mutat rá Iben Dissing Sandahl dán pszichoterapeuta és író Kamasznevelés dán módra című könyvében. Részlet.
A gyerekek a legtöbb esetben ösztönösen cselekednek. Vajon a tudatosságra születni kell, vagy tanulás útján érhető el? De a legfontosabb kérdés, hogy egy tudatos gyermeknek jobb élete lesz-e, mint az inkább ösztönösen működőnek?
Sok nő fejében ott munkál egy tanult belső hang, amely arra utasítja, hogy jó anya, társ, barát vagy munkatárs legyen. Meggyőződésünk, hogy nőként minden területen meg kell felelnünk a külvilág elvárásainak, ugyanakkor egyre motiválatlanabbak vagyunk - mutat rá <strong>Glennon Doyle író Felszabadultan című könyvében. Részlet.</strong>
Mi felnőttek vagyunk felelősek gyerekeink biztonságáért, és a biztonságukhoz tartozik, hogy megfelelő határokat kapnak tőlünk. Sokszor szenvedünk azonban amiatt, hogy nem tudjuk a kívánságaikat teljesíteni. Hogyan mehetne gördülékenyebben a nemet mondás?