A Kóbei Egyetem kutatói szerint 7300 éve akkora vulkánkitörés volt a térségben, hogy a láva 4500 négyzetkilométernyi területet borított be.
A földtörténet legsúlyosabb kihalási eseménye, amelyben a szárazföldi fajok 90 százaléka pusztult el, több mint 200 millió évvel ezelőtt következett be – állapította meg egy kínai tudósok által vezetett kutatócsoport. Korábban a tudósok a tömeges kihalás időpontját 252 millió évvel ezelőttre tették.
Mintegy 2,9 milliárd évesek azok a gleccsermaradványok, melyeket Dél-Afrikában találtak. Létezésük a Föld történetére vonatkozó több elméletet is megerősít.
Csupán 26 méterrel marad el a Yucatán-félsziget partjainál felfedezett víznyelő a rekorder Sárkánylyuktól, de így is hasznos lehet a tudósok számára.
Világméretű társadalmi kérdésre igyekeznek reagálni a geológusok egy szűkebb szaktudomány eszközeivel: milyen korban él immár az emberiség?
Az ausztrál New Curtin Egyetem kutatói szuperszámítógép segítségével szimulálták, hogyan fog kinézni a Föld 200-300 millió év múlva.
A tudósok most először találtak közvetlen bizonyítékot arra, hogyan alakultak ki a kontinensek.
A szoftvermérnökként dolgozó Ian Webster az elérhető adatbázisokból egy olyan weboldalt rakott össze, ahol rákereshetünk arra, a Föld történetének különböző időszakaiban hol volt az a terület, ahol ma lakunk.
Korábban úgy vélték a kutatók, hogy 14 Celsius-fok lehetett a globális átlaghőmérséklet az utolsó jégkorszak csúcsán, most azonban kiderült, ennél jóval hidegebb volt.
Fenekestül fölforgatta a világot a Covid–19, de vajon földtörténeti távlatban is marad-e nyoma a vírusnak? – tették fel félig komolyan, félig játékosan a kérdést a Leicesteri Egyetem kutatói.
Két amerikai tudós két évnyi kutatás és elemzés után arra jutott, a fiatal Földön alig voltak szárazföldek, szinte az egész bolygót víz borította be.
A skót tengerpart közelében, a víz mélyén bukkantak az 1 kilométeres becsapódási kráterre.