A Café Bábel folyóiratban Zatykó Judit–Schumann Róbert: Amikor százezer ajtó kinyílik című cikkében a szociológus szerzőpáros azt a közvélemény-kutatást elemezte, amely arról szólt, hány magyar segített a menekülteknek.
Markóval az Eső című szolnoki folyóirat főszerkesztője, Jenei Gyula beszélgetett.
Az erről szóló vizsgálat eredményétől már annál boldogabb.
Törvényes, szabályos és indokolt volt a Kúria szerint, hogy megjelenhetett a K. Endre kegyelméről szóló határozatot is tartalmazó dokumentum folyóiratukban.
Bár korábban még Völner Pál értekezett benne arról, a kijátszható végrehajtással sérül a jogállam, Schadl György letartóztatása óta nem csak új szám nem jelent meg a végrehajtók szakmai lapjából, de a korábbiakat is leszedték az internetről.
Fenyő Miksa nélkül nem létezett volna a Nyugat folyóirat. A Nyugat nélkül pedig mi magunk sem volnánk azok, akik ma vagyunk. Az ott publikáló írók nemzedékei és szellemi utódaik nélkül mai érzékenységünk, stíluseszközeink, önkifejezésünk, kritikai érzékünk is más, szegényesebb volna. A nyugatosok verssorainak, mondatainak ritmusa bennünk lüktet, szókincsük és érzésviláguk saját önazonosságunk része lett.
A főszerkesztő szerint a Nemzeti Népegészségügyi Intézet miatt veszélybe került a szaklap függetlensége, ezért lemondott.
Most éppen folyóiratok és időszaki kiadványok megjelentetésére fordult rá az izraeli–grúz Shabtai Michaeli és Milkovics Pál magyar–cseh üzletember.
A gyenge módszertani megalapozottsággal, pontatlan eredményeket publikáló tudományos cikkeket előszeretettel osztják meg az oltásellenesek, ez azonban emberéletekbe is kerül.
Az első, 130 oldalas szám április 15-én jelenik meg.
A Jelenkor Magazinnal a lap régi és új előfizetőinek kedveskedik.
Ellenállásukat eddig épületekhez, terekhez kötötték, de ezeket elvették tőlük, így – mint mondják – kénytelenek fiktív terekben őrizni a szellemet, amelyet teremtettek.