Közel három évtizede követi a GKI a fogyasztói bizalom alakulását, azóta soha nem láttak akkora javulást, mint amekkora tavaly december és idén január között történt.
Erősödni kezdett az áremelési szándék, főleg a kereskedelemben, de az építőipar itt is kivétel. A fogyasztók inflációs várakozása is nőtt.
A pénzosztás pozitív hatását ellensúlyozta a háború.
A fogyasztói bizalmi index négy hónap emelkedés után érezhetően csökkenni kezdett, az üzleti várakozások egy kicsit javultak. A GKI konjunktúraindexe összességében már ott tart, ahol a válság előtt, 2019 végén volt, de az áprilisi, példátlanul nagy emelkedés után az elmúlt hónapokban már csak kismértékű volt a javulás.
A GKI konjunktúraindexe januárban érezhetően emelkedett. A járvány kezdete óta legmagasabb értékét érte el, de áprilisi zuhanásának még így is csak alig több mint felét dolgozta le.
A munkanélküliségtől félnek leginkább a magyarok, a saját pénzügyi helyzetüket jobbnak érzik, mint egy hónapja, a gazdaság jövőjét azonban csak egy kicsit látják optimistábban.
Novemberhez képest közepesen romlónak értékelték a magyarok a saját pénzügyi helyzetüket.
A GKI elemzése szerint a magyarok pesszimistábbak lettek a pénzügyi helyzetüket illetően, nőtt a munkanélküliségtől való félelem is.
A munkanélküliségtől való félelem nőtt a lakosság körében.
Nagymértékben javult viszont a magyar gazdaság jövőbeni helyzetének megítélése.
Egy hónap alatt soha nem javult még akkorát a GKI fogyasztói bizalmi indexe, mint idén áprilisról májusra, így a friss adat már csak a második legrosszabb az elmúlt hét évben.
A pesszimizmus legnagyobb mértékben a várható munkanélküliség miatt erősödött.