Alig nőtt a magyarországi egyetemen tanuló külföldi hallgatók száma, közel 17 ezer hallgatóval vagyunk elmaradva a kormány által kitűzött 2020-as tervektől. A legtöbben orvosi képzésre érkeznek, főleg Németországból és a környező országokból.
A Felsőoktatási Kerekasztal keddi ülését követően pár szak esetében visszakozott a kormány, ám újabbak sorsa viszont ugyanúgy kérdéses, mint az egyeztetés előtt. A kabinet az egyetemi polgárok megosztására játszhat, miközben a szereplők számára nyilvánvaló, hogy a kormány(fő) szeszélye legközelebb az ő szakirányukat érintheti. Csendben változhat az egyetemek irányítása is, az intézmények gazdasági működtetéséért felelős kancellár és az egyetemi autonómiát megtestesítő rektor fölé bekerül a konzisztórium, amely túlzott befolyást szerezhet a rektor kontójára. A hallgatói képviseletek is visszaszorulnak.
A felsőoktatási államtitkár kedden bejelentette: a Magyar Rektori Konferencia koncepcionális javaslatot tesz arra, hogyan alakítsák át a nemzetközi tanulmányok szak struktúráját, és ugyanez a helyzet a kommunikációs képzés esetében is. Az MRK nem támogatta, hogy a pszichológia képzés osztatlanná váljon, így marad az eddigi osztott rendszer. Kivezethetik ugyanakkor a társadalmi tanulmányok szakot és a műszaki menedzser képzést is. Javasolták a közösségi felsőoktatási központok precízebb szabályozását is, illetve a konzisztórium elnevezés átgondolását.
Lesz itt haddelhadd: radikálisan csökkentené az egyetemi autonómiát a kormányzat a kiszivárgott felsőoktatási koncepció alapján. Az egyetemek nyakára újabb állami eredetű vezetőség, a konzisztórium kerülne. Ezen felül az eddig kiszivárgott képzéseken túl megszűnne a kulturális antropológia alapszak vagy a filmelmélet képzés, de nem örülhet az sem, aki 2015-től filmdramaturgnak tanult volna. Rengeteg képzés mobilitása csökken, mivel osztatlanná válik az oktatása. És a HÖK sem zavarna sok vizet az Emmi elképzelésében: radikálisan megkurtítanák a hatáskörét.
A héten ismét tárgyalja a Felsőoktatási Kerekasztal a felsőoktatás átalakításáról szóló koncepciót, amely december közepén kerülhet a kormány elé - közölte Palkovics László felsőoktatásért felelős államtitkár az MTI-vel szerdán, egyúttal cáfolva a napokban megjelent sajtóhíreszteléseket.
A kormány szerint a felsőoktatásban nincs túlképzés, és Magyarországon túl kevés a diplomás – többek között ez derül ki az Átlátszó Oktatás által nyilvánosságra hozott felsőoktatási koncepcióból, amelyet Klinghammer István jegyez. A dokumentumban arra is kitérnek, hogy a két évtizede zajló, meglehetősen álságos "tandíjvitát" le kéne már zárni.
Oktatáskutató szerzőnk ehelyütt kísérli meg elemezni a miniszterelnök szombati bejelentését követően a felsőoktatásban előállt helyzetet.
Kétszáznegyvenhárom igennel és harminchét nem ellenében elfogadta a parlament az új felsőoktatási törvényt. Pokorni Zoltán, a parlament oktatási bizottságának fideszes elnöke és a szintén fideszes Lasztovicza Jenő nemmel szavazott.
Kedd hajnalban szavazott az országgyűlés a felsőoktatási törvényjavaslathoz benyújtott módosító indítványokról. A kormánypárti képviselők nem bólintottak rá a felvételi szabályok enyhítésére.
Hiába sorolták fel az összes állami egyetemet és főiskolát az új felsőoktatási törvényben, a kormány előbb-utóbb hozzányúl majd az intézményekhez – mondta az eduline.hu-nak Mészáros Tamás, a Budapesti Corvinus Egyetem rektora, aki úgy tudja, a gazdasági szakokon is lesznek államilag finanszírozott helyek. Igaz, jóval kevesebb, mint eddig volt.
Egy évvel a koncepció megjelenése után benyújtotta a parlamentnek a felsőoktatási törvény javaslatát a nemzetierőforrás-miniszter. A 110 oldalas dokumentumból több olyan elem hiányzik, amely az október végi változatban még szerepelt: marad az egyetemi cím, a jól teljesítő intézményeket kutatóegyetemmé vagy alkalmazott kutatások főiskolájává minősítheti a tárca.
A következő években az alap- és mesterképzések teljes költségét állniuk kell azoknak a hallgatóknak, akik kiszorulnak az állami ösztöndíjas helyekről. Kérdés, hogy milyen adatok alapján fogja kiszámolni az erőforrás-minisztérium a képzések "valódi árát", arról ugyanis nincsenek adatok, hogy egy-egy egyetemistára félévenként pontosan mennyit költ az állam.