A Nemzeti Adatvédelmi Információszabadság Hatóságot és az Innovációs Minisztériumot ostromolják a felnőttképzők, azt kifogásolva, hogy saját és tanítványaik adatait is meg kell adniuk, különben nem dolgozhatnak. Munkájukat az sem könnyíti meg, hogy egyre nehezebben jutnak hozzá a tanítványok személyes adataihoz.
Olyan érzékeny személyes adatokat kell megadniuk és kezelniük, amihez se kellő ismeretük, se megfelelő informatikai hátterük nincs. Egyelőre megbecsülni sem lehet, mennyien dolgoznak ezentúl inkább feketén, zsebre. Vagy hagynak fel végleg a tanítással.
A felnőttoktatási törvény ma azokat a nyelviskolákat bünteti, amelyek törvényesen akarnak működni, és azoknak nyújt ellenőrizetlenül széles teret, akik csalnak – állítja a Nyelviskolák Szakmai Egyesülete alelnöke. Salusinszky András szerint sok hasonlóság van a nyelviskolák és a közoktatás működése között, egyebek miatt ezért is csatlakoztak a „tanárlázadáshoz”. Villáminterjú.
A Nyelvtudásért Egyesület szerint a szeptember 1-je óta hatályos felnőttképzési törvény - szó szerinti értelmezésben - olyan súlyos következményekkel járna, amelyek miatt számos hazai nyelviskola működése ellehetetlenülne. A szervezet hiányolja a végrehajtási rendeleteket is.
Szeptembertől 1300-ról 638-ra csökken az Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) szereplő államilag elismert képesítések száma, kiszűrik a rendszerből a felesleges, nívótlan tanfolyamokat, néhány esetben viszont többszörösére növelték az óraszámokat, ami az árak drasztikus emelkedését is maga után vonhatja – írta a Magyar Nemzet.
Az iskolarendszerben megszerezhető végzettséggel válhatnak egyenértékűvé a felnőttképzésben szerzett bizonyítványok a felnőttképzési törvény módosításával, amelyet hétfőn fogadott el az Országgyűlés.
Benyújtotta a kormány az Országgyűlésnek az egyes szakképzési és felnőttképzési tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium.
A felnőttképzési törvény módosítását javasolja a kormánynak az Állami Számvevőszék (ÁSZ), amely szerint az új szabályozásban többek között szerepelnie kellene az egész életen át tartó tanulás cél- és feladatrendszerének, és a felnőttképzést az elmaradott térségek, hátrányos helyzetű emberek felzárkóztatásának érdekében kellene átalakítani.
Elfogadta az Országgyűlés a felnőttképzési törvény módosítását, ezzel befejeződött a csaknem három évig tartó egyeztetés. Kiket, hogyan érint mindez, milyen változásokra lehet számítani?