A bolgár tranzitadó ellenére is jönni fog az orosz gáz; elkészültek a 2024-es adószabályok tervei; számolgat a kormány, milyen fejadagokra lenne szükség, ha valami nagy baj történne az országban. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Mai szemmel nézve elég furcsa, katasztrófahelyzetekre szánt fejadaglista került nyilvánosságra egy rendelettervezettel. Szűcs Zsuzsannát, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének (MDOSz) elnökét kérdeztük arról, mennyire lennének alkalmasak a benne szereplő adagok arra, hogy szükség esetén egy hónapon át élelmet biztosítson, és azt is megnéztük, a nemzetközi szervezetek ehhez képest hogyan képzelnék el a fejadagokat.
Látványos, hogy a kormány kiszámoltatná, mekkora fejadagra lenne szükség kenyérből vagy gyertyából szükséghelyzetben, de a tervezet izgalmas pontja az lehet, hogy felmérnék, kell-e támogatni cégeket, hogy nagyobb legyen a kapacitásuk vagy fenntartsák a mostani szintet. Azt is meghatároznák, hogy a cégek kiválasztásakor a nagyobb magyar hozzáadott értékkel bírókat kell előtérbe helyezni. Az pedig csak érdekes mellékszál, hogy a fejadagok tervezésekor sem mindig a valós fogyasztási számokból indultak ki.
Az országban kereskedelmi minisztere rögtön az Egyesült Államokra hárította a felelősséget.
A rossz termés miatt minden eddiginél kisebb napi étel-fejadagot kapnak jegyre a diktatúra lakói. Az ENSZ mérte fel az országot az élelmezés terén, a végeredmény elképesztő, a családok évente párszor jutnak húshoz.
Észak-Koreában napi 250 gramm rizsre csökkentették az élelmiszer-fejadagot augusztusban – adta hírül szerdán az ENSZ Világélelmezési Programja. Eközben a szomszédos Dél-Koreában Kim Dzsong Un egészségi állapotáról találgat a média, a fiatal észak-koreai vezető több mint három hete nem jelent meg ugyanis a nyilvánosság előtt.
Fejadagrendszert vezetnek be néhány alapvető élelmiszer és használati cikk vásárlásánál Venezuela legnépesebb szövetségi államában, Zuliában. A helyi illetékesek szerint a program a szomszédos Kolumbiába való csempészet visszaszorítását célozza, ellenzéki bírálók és megfigyelők ugyanakkor úgy vélik: a növekvő élelmiszerhiány és a gazdaságpolitika hiányosságai miatt van szükség a korlátozásra.