Nem fog a kormány fejadagokat osztani kenyérből, de lehet, hogy valakik jól járnak, ha készülnek a válságra
7 perc
2023.10.31. 07:10
Látványos, hogy a kormány kiszámoltatná, mekkora fejadagra lenne szükség kenyérből vagy gyertyából szükséghelyzetben, de a tervezet izgalmas pontja az lehet, hogy felmérnék, kell-e támogatni cégeket, hogy nagyobb legyen a kapacitásuk vagy fenntartsák a mostani szintet. Azt is meghatároznák, hogy a cégek kiválasztásakor a nagyobb magyar hozzáadott értékkel bírókat kell előtérbe helyezni. Az pedig csak érdekes mellékszál, hogy a fejadagok tervezésekor sem mindig a valós fogyasztási számokból indultak ki.
Fejadagokat határoz meg a kormány egy katasztrófahelyzet esetére – szaladt végig a neten a hír, miután múlt pénteken az EconomX szemlézte a Gazdaságfejlesztési Minisztérium frissen kiadott tervezetét. A fejadag szó persze rettenetesen hangzik egy olyan országban, ahol néhány évtizeddel korábban kipróbálták a jegyrendszert, az pedig tényleg nagyon érdekes, hogy a kormány számításai szerint nemcsak három kiló hús, hanem például hat tekercs vécépapír és egy kiló gyertya a magyarok havi igénye – de miről is szól valójában ez a lista, és miért kellett egyáltalán összeállítani ezt?
Fontos leírni az egész legelején, ami amúgy is nyilvánvaló: természetesen a kormány nem készül arra, hogy fejadagokat vezessen be a napi fogyasztásban. A tervezet (amely most még nem jogszabály, csak egy kormányzati tervezés egy dokumentuma) lényege az, hogy összesítsék, mire volna szükségük az embereknek akkor, ha tényleg valami nagy baj lenne, ne a nulláról kelljen egy katasztrófahelyzetben elkezdeni számolgatni, hanem már a kész terveket elővenni a fiókból. Elsőként elkészült egy lista arról, hogy békeidőben mire van szükség, ezek után a következő lépés az lesz, hogy a tervezésben részt vevők megadják, különböző fajta válsághelyzetekben mi kellene.