Az a szép a mostani választások utáni helyzetben, hogy 2026-ig, a következő parlamenti választásig minden nyertes és vesztes politikai erőnek változtatnia vagy bizonyítania kell, ha talpon akar maradni. Vélemény.
Az Európai Parlamentben a jobboldali populisták általában a többséggel szemben szavaznak, de több kérdésben is megosztottak – derül ki a Deutsche Welle adatelemzéséből. Mi várható a következő parlamenti ciklusban, amelynek a jobboldali konzervatívok és radikálisok a felmérések szerint nagyobb létszámmal futhatnak neki, miközben az európai frakcióik is jelentősen átalakulhatnak? A kérdés abból a szempontból is jelentős, hogy hová ülnek be a Fidesz képviselői.
Utoljára 2006-ban rendezett választási vitát a magyar közmédia, akkor még Gyurcsány Ferenc és Orbán Viktor részvételével. Valójában interakció nélkül 11 pártlista képviselője hirdetett programot meghatározott témákban. Magyar Péter a vita után rögtön szólt több ezer tüntetőhöz.
Jövő csütörtöktől négy napon át választ Európa, és a megfigyelők drámai átrendeződést várnak a strasbourgi parlament frakciói között, ami hatással lehet a tagállamok közötti kapcsolatokra is. Más országok inkább befelé tekintenek, várják a választási eredmény lökéshullámait.
Mindenki számára elérhető az EU&I kalkulátor, amely azt segít eldönteni, melyik párt európai programja áll a legközelebb az ember politikai preferenciáihoz és véleményéhez. A pártokat programjuk alapján szakértők értékelték, és egy rövid kvíz kitöltése után megtudhatjuk, mennyire állnak közel az egyes pártok az értékrendünkhöz. Sőt, nemcsak a magyar, de az EU minden más tagországának pártjaival is összevethetjük magunkat, hogy megtudjuk, melyik európai párt gondolkodik úgy, mint mi. Teszteltük az appot!
Kisorsolták, milyen sorrendben szerepeljen rajta a tizenegy lista.
Összesen kilenc jelölt szerepel rajta.
Míg Belgiumban alacsony a távolmaradók aránya, addig Görögországban, ahol szintén kötelező a szavazás, ez meghaladja a 40 százalékot. Ez arra utal, hogy a kötelező szavazás hatékonysága nagymértékben függ más tényezőktől is, mint például az állam képességétől a szankciók kiszabására és a polgárokban élő állami hitelességtől.
Átjelentkezni az tud, aki ideiglenes lakcímét február 11-éig létesítette.
Az egykori jobbikos politikus azt mondja, hogy ha szerezne is mandátumot friss pártja, a Második Reformkor listavezetőjeként, akkor se ő menne végül EP-képviselőként Brüsszelbe.
Az EP-listáról a párt még nem állapodott meg, de sajtóinformációk szerint Gyöngyösi Márton szívesen vezetné a listát.