Hajlamosak az emberek valódi lényként kezelni a mesterséges intelligencia virtuális ügynökeit, így a fejlesztőknek meg kell fontolniuk, hogy mennyire emberszerűvé alakítják ezeket az intelligens, automatizált segítőket – összegezhető brit kutatók vizsgálatának eredménye.
Az empátia, azaz a beleérző képesség az orvos-beteg kapcsolatban talán még fontosabb, mint sok egyéb helyzetben. Ezért is meglepő, hogy a mesterséges intelligencia felül is múlhatja a doktorokat az effajta együttérzésben.
Könnyen lehet, hogy az embereknek tulajdonított empátia (beleérző képesség) sokkal korábbra nyúlik vissza, és vízi őseinktől ered.
Stresszjelekkel szerzünk támogatást magunknak.
Egy, a világ összes országára kiterjedt kutatás meggyőző eredménnyel zárult. A nők valóban érzékenyebbek, mármint abból a szempontból, hogy jobban képesek beleélni magukat egy másik személy érzéseibe, gondolataiba.
A jelek szerint boldog ugrálásba kezdenek a patkányok, amikor azt látják, hogy egy másik patkányt csiklandoznak.
Az emberek 20 százaléka tartozik a szuperérzékenyek közé, aminek köszönhetően bizonyos képességeik valóban átlagon felüliek, ám ingergazdag környezetünk komoly próbatétel elé is állítja őket és a munkaadóikat is.
Megerősíteni a rosszat olykor jót jelent.
Kézműtét és adakozás – a kutatók nem fukarkodtak az ötletekkel.
A kormányközeli káderinkubátor kutatása szerint nincs igaza a külföldi sajtónak, amely azt állítja, hogy nem vagyunk elfogadóak.
Meddig hajlandó egy ember elmenni a tudomány érdekében: képes fájdalmat okozni egy állatnak, vagy akár meg is ölni? Erre a kérdésre kereste a választ Laurent Begue-Shankland francia szociálpszichológus új könyvében (Face aux animaux, nagyjából: Szemtől szemben az állatokkal).
Fenekestül felforgatta a munka világát (is) a Covid. A járvány alatt a dolgozók és a vezetők is olyan változásokon estek át, ami némely esetben még a sokat látott szakembereket is meglepte.