Április 19-én egy összegben le is hívták az egymilliárd eurós hitelt, amit infrastrukturális beruházásokra szánnak, és 3 év alatt kell visszafizetni.
Nem érzelmi kérdés sokaknál, hogy bérlakásban él-e vagy saját lakást vesz, egyszerűen nincs más lehetősége – válaszolta a Habitat for Humanity a kormánynak.
A szakadék széléről indulva a kormány olyan gazdaságpolitikát hirdetett meg, ami egyszerre biztosította a növekedést és az egyensúlyt, így Magyarország 2010 után sikeresen tudott felzárkózni az Európai Unió átlagához – állítja szerzőnk, az MNB főközgazdásza, válaszolva a volt miniszterelnök minapi vitacikkére.
A bankok az év első kilenc hónapjában 70 százalékkal nagyobb összegben folyósítottak új személyi kölcsönöket, mint egy évvel korábban. Ez részben azzal magyarázható, hogy a személyi kölcsönök hiteldíjmutatója 3-5 százalékponttal lett alacsonyabb. Ugyanakkor hitelfelvétel előtt érdemes alaposan átnézni a kínálatot, mert van 10 százalék alatti konstrukció, de van 20 százalék körüli is, utóbbi pedig több 100 ezer forintos többletkiadást jelent a hitelfelvevőnek. Az áruhitelekkel pedig óvatosan kell bánni, mert jóval drágábbak lehetnek a személyi kölcsönöknél.
A devizahiteles sokk ma is és még minden bizonnyal jópár évig érzeteti hatását a lakossági hitelezésben. A veszteségek hatására a lakosság inkább megtakarít és eszébe sem jut hitelt felvenni. Emiatt 11 éve nem volt olyan alacsony szinten az eladósodottság, mint most. Sőt, mára átestünk a ló túloldalára, hiszen a magyar hitelállomány 29 százalékkal marad el a régiós átlagtól. Drámai változás rövid távon aligha várható, ám közép távon már lehet számítani a hitelezés lassú bővülésére. A Bankmonitor.hu szakértői írásában a magyar lakosság hitelfelvételei elemzi nemzetközi összevetésben.
Az államadósságok magas szintjének a gazdaságra gyakorolt kedvezőtlen hatásaira figyelmeztetett a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet. Az OECD szerint például Görögország esetében az államadósságnak hosszú távon nem lenne szabad meghaladnia a bruttó hazai termék (GDP) 35 százalékát a jelenleg 180 százalék körüli arány helyett.
Venezuelában van már olyan áruhiányos bolt is, ahol már csak szappant kapni.
„A devizahitelezésről évek óta nincs ésszerű párbeszéd, szinte kizárólag érzelmi alapon nyilatkoznak róla. Ilyen felfokozott állapotban a józan megfontolásokat sem lehet végiggondolni. Az, ami a politikai diskurzus alaptételévé vált, s amit a sajtó jelentős része is átvesz, hogy a bankok tisztességtelenek voltak „a zemberekkel” szemben, olyan erővel és érzelmi töltettel van jelen a magyar közbeszédben, hogy ez alól bármelyik döntéshozónak nagyon nehéz kivonnia magát” – állítja Király Júlia az MNB volt alelnöke a HVG e heti számában megjelenő interjúban.
Szivárgó Fidesz-adóígéretek, újabb kamatmélypont, harmadik hazai Ikea, többletes görög folyó fizetési mérleg és Horváth András zöld dossziéja is előkerült. Oskar Schindler gyárát pedig eladják. Kövesse a tündérmese folytatását a hvg.hu-val!
A politikai elitek nem a közjó, hanem a maguk és köreik érdekei szerint cselekszenek, így a válságból való kijutás elsősorban nem gazdaságpolitikai, hanem politikai kérdés. A gazdaságpolitika nem ok, hanem okozat, így abban változást csak a szavazók kényszeríthetnek ki - írja a Heti Válasz publicisztika rovatában Hamecz István, az OTP alapkezelő elnök-vezérigazgatója.
Egy év alatt jelentősen nőtt az eladósodott családok száma, a politikának ezzel kellene foglalkoznia, de ehelyett "álkérdésekről, álproblémákról, álprovokációkról szól a közélet" - mondta a jobbikos Z. Kárpát Dániel.
A fejlett nyugat-európai piacgazdaságokban évente 400 ezer ember választja a magáncsőd intézményét, hogy kilábaljon az egzisztenciális katasztrófával fenyegető adósságspirálból. A magyar kormány a hírek szerint dolgozik az intézmény bevezetésén, jövőre pedig hazánkban is megjelenne ez az adósságkezelési forma.