Élve a törvény adta ingyenes átvétel lehetőségével, 18 állami tulajdonú iskolaépületre és 3 hitéleti célú ingatlanra jelentkeztek be az egyházak – tudta meg a hvg.hu. Ennél azonban sokkal több ingatlan kerülhet a történelmi egyházakhoz, mivel önkormányzati tulajdont is vihetnek országszerte. Az egyik egyház közölte, hogy ők nem igényelnek semmit.
A MET mellett váratlanul visszakapta a személyi jövedelemadó 1 százalékának fogadásához szükséges technikai számot a Dzsaj Bhím roma buddhista egyház is.
Ha az ajtón kirúgják őket, az ablakon másznak vissza, és próbálnak kormányközeli emberek kegyeibe férkőzni szcientológus vállalkozások vezetői – tudhatjuk meg a ma megjelent HVG-ből.
Elégedetlen a TASZ a ma hatályba lépő új egyházügyi törvénnyel, mert az nem tartja tisztában továbbra sem az állam semlegességét és az állam és egyház szétválasztását.
Az Alkotmánybíróság 2018-as munkájáról szóló összegzésben az a legbeszédesebb, hogy a testület miről nem akart, nem tudott, vagy nem mert dönteni.
Az, hogy állam különbséget tesz egyház és egyház között, nem jelenti azt, hogy az adózók ne ajánlhatnák fel bármelyiküknek az adójuk egyházi egy százalékát – így döntött az Alkotmánybíróság.
Módosulhat az egyházügyi törvény: az október 5-ig véleményezhető tervezet szerint biztosítanák, hogy a vallási közösségek státuszuk szempontjából ne kerüljenek az eddiginél kedvezőtlenebb helyzetbe.
Semjén Zsolt szerint a katolikus egyház képviseletében Erdő Péter bíborossal, valamint a többi nagy egyházakkal történő egyeztetés nélkül nem módosítják az egyházi törvényt.
Soltész Miklós, egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár szerint nem kerülhet olyan új egyházi törvény a parlament elé, amelyet a kereszténydemokrata politikusok és az egyházak megkérdezése nélkül dolgoznak ki.
A KDNP minden eszközt bevet, hogy megakadályozza az új egyházi és vallási törvény elfogadását. A törvény ugyanis német mintára az állam alrendszereiként fogja fel az egyházakat.
A 2011-ben megalkotott helyett új egyházi törvény készül, ám ennek előkészítésébe nem vonták be a katolikus egyház vezetését, Erdő Péter bíboros pedig nagyon nem örül, és ezt nem is rejtette véka alá – írja az Index.
Miután az Emberi Jogok Európai Bírósága elmarasztalta a magyar egyházi törvényt, az állam kártérítést tartozik fizetni a felperes kisegyházaknak. Mivel az ítélet nem rendelkezik annak mértékéről, az Emmi megkezdte az egyezkedést a kisegyházak képviselőivel. Hat hónapjuk van a megegyezésre.