A magas inflációval és a gazdasági egyenlőtlenségekkel szembesülve a magyarok kétharmada úgy gondolja, hogy a klímasemleges gazdaságra való átállás csak akkor valósulhat meg, ha ezzel egyidejűleg kezelik az egyenlőtlenségeket is.
Kísérleti közgazdaságtant művelnek, harcolnak a szegénység ellen, Nobel-díjat kaptak érte. Az indiai Abhijit Banerjee és felesége, a francia Esther Duflo a mindennapi tapasztalatok alapján alkotta meg a jó közgazdaságtanát.
Miközben a reálgazdaság mélyrepülése százmilliók életszínvonalát vitte padlóra, a Forbes milliárdos listájának éllovasai annyi pénzt zsebeltek be, amennyiből vígan kifizethetnék az egész világ oltási kampányát – írja az Oxfam davosi konferenciára időzített jelentésében.
A leggazdagabbak sokkal jobban élnek, mint az Orbán-kormány hivatalba lépésekor, a legszegényebbek jövedelmének vásárlóereje pedig 15 százalékot vesztett értékéből 2010 óta.
Kemény bírálatokkal illették a kormány szociális intézkedéseit az MTA fórumán. A kritikák válasz nélkül maradtak, a meghívott államtitkár lemondta részvételét.
A közgazdászok végre felismerték: valamit kezdeni kell azzal, hogy a gazdasági bővülése ellenére az egyenlőtlenségek nőnek a fejlett társadalmakban is. A folyamat legnagyobb nyertese eddig Donald Trump, a HVG elemzéséből kiderül, miért.
A kelet-európai, magasan képzett kivándorlók jól jártak, mert jobban keresnek, mint otthon. Nyugat-Európa, az Európai Unió egésze jól járt velük, mert az érkezők erősítették a gazdasági növekedést. A kibocsátó országok viszont vesztesei a folyamatnak. A Nemzetközi Valutaalap friss tanulmányának szerzői új javaslatokat is megfogalmaznak azért, hogy mindenki nyertes lehessen.