Az aknakereső patkány mellett az ember vidáman dolgozó állati segítői közé tartozik a mézkalauz vagy a szőlőt védő indiai futókacsa is.
A denevérek eredetét illetően valóságos „kincsesládának” minősíti az amerikai Wyoming állambeli Green River Formation lelőhelyen talált, 52 millió éves fosszíliát.
A hang pontos funkciója az állatok esetében egyelőre még nem ismert, azonban az is kiderült, hogy a hangtartományuk 7 oktávot ölel fel, szemben az emberek jellemző 3 oktávjával.
A Khosta-2-t eddig is figyelték a szakemberek, de közben újabb adatokat gyűjtöttek róla. A kórokozót a jelenlegi vakcinák nem képesek semlegesíteni.
A rőt koraidenevér védett faj, természetvédelmi értéke egyedenként 25 ezer forint.
A szakemberek szerint 2025-re az északi hosszúfülű denevér populációjának 100 százalékát fertőzi meg az úgynevezett fehérorr-szindróma.
A természetvédők attól tartottak, már kihalt a súlyosan veszélyeztetett Hill-féle patkósdenevér, 40 év után azonban találtak egy példányt Ruandában. A kis repülő emlős (Rhinolophus hillorum) továbbra is él Ruanda Nyugwe esőerdejében – közölte a felfedezést tevő szervezet.
Világszerte több mint 400 olyan denevérfaj élhet, melyekben úgynevezett béta-koronavírusok találhatók. Ez a kórokozók egy nagy csoportja, melybe a SARS-CoV (a 2002–2004-es SARS-járványt okozó vírus) és a SARS-CoV-2 (a Covid–19-et okozó vírus) is beletartozik.
Rekordszámú résztvevőt hozott és toronymagas győzelmet aratott a hüvelykujjnyi bőregér a madarak között.
Először lehet emlősállatra, az őshonos denevérre is szavazni Új-Zélandon az év madara választáson. A szakértők és laikusok véleménye is megoszlik.
A pécsi virológus a 24.hu-nak beszélt arról, hogy egy vírusnak többszörösen mutálódnia kell ahhoz, hogy emberről emberre tudjon terjedni.
Nem csak a kisbabák gügyögnek, egyes denevérkölykök is nagyon beszédesek kiskorukban, sőt, olyan hangokat adnak ki, amelyek a kisbabák gügyögését idézik – derül ki egy új tanulmányból.