Még csak egyetlen példányt állítottak pályára belőle, máris komoly problémát okoz a csillagászok számára a BlueWalker 3 műhold – pedig várhatóan közel 100 ilyen fog majd alacsony Föld körüli pályán keringeni belőle.
Az ELKH-ELTE Asztropolarimetria Kutatócsoportja számítógépes modellezéssel tanulmányozta a Jupiterrel rezonanciában Nap körül keringő aszteroidák keletkezési mechanizmusát, miközben két új rezonáns aszteroidacsaládra is bukkantak a tudósok.
Drámai mértékben nő az űrszemét mennyisége, miután egyre több műholdat juttatunk fel, és ezek – amint letelt az élettartamuk – jobb híján a légkörben keringenek. Ez azonban a csillagászok megfigyeléseit is egyre jobban zavarják.
A még ismert bolygókról is meg lehet állapítani olyat, ami korábban nem teljesen volt egyértelmű.
A rendszer tőlünk 33 fényévre van. Eddig két kőzetbolygót találtak itt.
Egy néhány évtizeddel ezelőtt készült űrfotó feladta a leckét korunk szakértőinek, mivel nem tudják megmagyarázni, hogyan lehetséges az, ami rajta van.
Bár a Hubble űrteleszkóp lenyűgöző felvételeit a NASA publikálja, a korosodó műszert nem csak ez a szervezet használja.
A 2022 FD1 jelű űrszikla egy kisebb aszteroidának számít. Ugyanaz fedezte fel, aki az év első üstökösét is.
Sárneczky Krisztián ezzel a harmadik olyan magyar csillagász, akiről üstököst neveztek el.
A Leonard-üstökös 70 ezer éve nem volt olyan közel Földhöz, mint tavaly decemberben. Majzik Lionel egy namíbiai robottávcső segítségével megörökítette. A páratlan eredményt a Facebookon tette közzé.
Négyszázötven éve, 1571. december 27-én született a Württemberg melletti Weil-der-Stadtban Johannes Kepler német csillagász, matematikus, a bolygómozgás törvényeinek megalkotója.
Kiss László csillagász szerint az újonnan felfedezett repedések miatt egyelőre nem szökik a levegő az űrállomásról, de idővel ez is bekövetkezhet.