A kormány egymilliárdja sem elég ahhoz, hogy visszatérjen a cigányzene régi, nagy világa
Egymilliárd forintra pályázhatnak a „vendéglátózós” zenekarok. A pénz soknak tűnik, de a műfaj megmentéséhez kevés.
Egymilliárd forintra pályázhatnak a „vendéglátózós” zenekarok. A pénz soknak tűnik, de a műfaj megmentéséhez kevés.
Muzsikáló Magyarország 2024 néven egymilliárd forintból indít hagyományos kávéházi cigányzene megőrzését célzó programot a kormány. A zenekarvezetők április 29-étől május 27-ig jelentkezhetnek a támogatásra.
Egymilliárd forintos program indul a kávéházi cigány zene megőrzésére. A vidéki vendéglátóipar 13 milliárdot kap, a Tourinform-irodák korszerűsítésére egymilliárd forint jut.
Ha van zenei aláfestése a Szajna-parti életérzésnek, akkor az a gypsy swing, és bármennyire távol kanyarog is tőlünk a Szajna, azért itthonra is jutott egy kevés a francia romák jazz zenéjéből. Igaz, magyaros íz is keveredett hozzá. A műfaj hazai képviselőinek Kádár Dávid Cooper zenész teremtett bemutatkozási lehetőséget, amikor többedmagával összerakta a Django Feszt Budapestet. Az esemény olyan jól sikerült, hogy idén már harmadik alkalommal rendezik meg. Django hazai örökségéről és a cigány zenészek lehetőségeiről az ötletgazdával beszélgettünk.
A cigányzene sokszínűségét tervezik megmutatni az idén első ízben megrendezett A cigány dal napja szervezői.
Lakatos Mónika énekesnőt idén a világzenében a legrangosabbnak számító Womex-életműdíjjal ismerték el. Kedvenc műfaja nem a harsány, mulatós cigányzene, hanem a mélyebb lelki mélységeket feltáró, szomorkásabb, hallgatónak nevezett cigány népzene.
Lakatos Mónika nyerte el idén a nép- és világzene legnagyobb elismerésének számító WOMEX Artist Awardsot: a Romengo és a Cigány hangok énekesnője a második magyar, és az első cigány származású életműdíjas a verseny történetében. Nem először került reflektorfénybe, egyszer már nyert egy Ki mit tud?-ot, de huszonnégy év után még mindig nagyon izgul, ha színpadra áll. Interjú.
Egy szabolcsi kis faluból indultak, ma már a legtöbb budapesti helyet meg tudják tölteni: kanyargós út vezetett idáig, először külföldön váltak ismertté, a hazai zenei véráramba pedig A Dal után kerültek be. Egy-egy ügy apropóján ők is felemelik a hangjukat a rasszizmus ellen, de nem akarnak polgárjogi harcosokká válni. A zenekar vezetőjével, Oláh Józseffel, és menedzserükkel, László Sándorral beszélgettünk, többek között az új Parno Graszt-albumról.
80 éves lett Göröcs János, a miniszterelnök a Karmelita kolostorban látta vendégül.
Az országimázs-építés egyik pillérének szánt éttermi cigányzene támogatására született kormányprogram, a Muzsikáló Magyarország ötlete Kerényi Imre fejéből pattant ki. A kormánybiztos állítólag akkor érezte a szükségét az állami beavatkozásnak, amikor jó egy éve betért egy vendéglőbe, ahol csalódottan tapasztalta, hogy élő cigányzene helyett csak silány gépi muzsika szól. Hazatérve felkereste Orbán Viktort, akitől a hagyomány feltámasztásáért gyors kormányzati beavatkozást kért. A miniszterelnököt, aki maga is kedveli ezt a zenei műfajt, nem igazán kellett kapacitálni.
Főleg, ha a kormány majdnem egymilliárdot áldoz az éttermek újrabenép(í)esítése érdekében. A cigányzenészek foglalkoztatását támogató pénzekért már bejelentkeznek a NER-barát vendéglátósok is – erről szól az e heti HVG cikke.