Roma politikus, civil szervezetek és a PSZ is tiltakozik Gulyás Gergely cigány gyerekekről tett kijelentése miatt
Varga Ferenc volt jobbikos független képviselő, a Pedagógusok Szakszervezete és a Roma Sajtóközpont is megszólalt az ügyben.
Varga Ferenc volt jobbikos független képviselő, a Pedagógusok Szakszervezete és a Roma Sajtóközpont is megszólalt az ügyben.
Közmunkásként kénytelenek dolgozni pedagógusok a roma tanodákban, miközben százmilliók tűnnek el az országos önkormányzatnál a felzárkóztatásra szánt forintokból. A hátrányos helyzetű, többségében cigány származású gyermekekkel foglalkozó tanodák közel fele kénytelen volt bezárni, illetve csökkentett üzemmódban, pénz nélkül folytatni a munkát, mivel elapadtak a pályázati források. Pedig az évtizedek óta hektikus támogatásokból épp hogy megélő műhelyek képesek akár az érettségiig is eljuttatni mentoráltjaikat.
Az, hogy "három gyermekem van" egyszerű tényközlésnek tűnik, pedig nem mindenkinek az. Oláh-Paulon Viktória és férje három roma testvért fogadott örökbe. A családról írt Kisrigók blogjuk a szépségekről és a nehézségekről egyaránt szól, de leginkább arról, hogy miért fantasztikus dolog gyerekekkel élni.
Rendőrnek, vasutasnak, szakácsnak vagy ügyvédnek készülnek. Pont ugyanúgy, ahogy a nem roma gyerekek. A CFCF Alapítvány sorozata azt mutatja be, nem a gyerekek mások, hanem a tanulási és egyéb körülményeik. Kilenc kisrác, kilenc álom.
Egy Belügyminisztérium által igényelt modellprogram célja a roma gyerekek jogkövető magatartásának elősegítése volt, ám civil szervezetek elérték, hogy az etnikai meghatározás kikerüljön a
Évek óta ádáz csata dúl az állam és a települések között. Vágás, visszavágás, cseles támadás, védekezés. Az állam a központi szabályokat suhogtatja, miközben a bőszen védekező helyhatóságok parád riposztja a szabotálás, a hárítás és a törvényszegés. A küzdelem napi gyakorlata a közoktatásban.
Két gyereknek egy-egy millió forint kártérítést ítélt meg a Szabolcs megyei bíróság első fokon, mert indokolatlanul fogyatékosnak minősítették őket - írja a Népszabadság.
Az első világháborút követően a német kisegítő iskolákba járó gyerekek aránya 2,5 százalék volt, míg Hitler hatalomra kerülését követően egyes országrészekben 7 százalékra ugrott. A 2007/2008-as tanévben a magyar általános iskolásoknak ugyancsak 7,1 százalékát oktatták valamilyen gyógypedagógiai formában, miközben a nyugat-európai átlag 2,5 körül van.