Az Európa Tanács szerint 101 százalékos a túlzsúfoltság a magyar börtönökben
A bűnözés csökken, de a fogvatartottak száma nő az országban.
A bűnözés csökken, de a fogvatartottak száma nő az országban.
A büntetés-végrehajtás egyik legfontosabb, legközérdekűbb feladata az, hogy az elítéltek rokoni kapcsolatainak, szeretetkapcsolatainak megőrzését szolgálja. Ennek pedig pontosan az ellenkezőjét teszi. Mégpedig tudatosan. Politikai tudatosság van a destruktív, társadalomellenes büntetéspolitika mögött. A politikai haszonszerzés tudatossága. Vélemény.
Az ellenzéknek, amennyiben komolyan gondolják a jogállam helyreállítását, a legkevésbé sem a Viktorok Viktóriává gyalázását kell megígérnie, hanem azt, hogy a börtönön belüli szexuális erőszakot keményen üldözni és büntetni fogják, és a jövőben a Viktoroknak nem kell tartaniuk attól, hogy az esetleges börtönbüntetéssel együtt tömeges megerőszakolásra ítélik őket. Vélemény.
Lassan, de egyenletesen csökken az európai börtönnépesség. A legtöbben azok vannak a rácsok mögött, akik valamilyen kábítószerrel kapcsolatos bűncselekményt követtek el. Magyarország börtönei továbbra is a túlzsúfoltak közé tartoznak – a helyzet azonban változik.
A koronavírus-fertőzöttek közül 48-an elítéltek, 50-en pedig a személyi állomány tagjai a BVOP szerint.
A köztársasági elnöknek kötelessége lenne az Alkotmánybírósághoz fordulni.
A kormány a jelek szerint nem látja be, miért nem jó, ha a börtönökben embertelen a bánásmód. Solt Ágnes kriminológus elmagyarázza, hogy azért társadalmi érdek is a börtönök élhetővé tétele, mert az elítéltek többsége visszatér közénk.
Kommunikációs trükknek és egyszerű hisztériakeltésnek tűnik a kormány bejelentése a fogvatartási körülmények miatt megítélt kártérítések kifizetéséről. A kedd reggel megjelent kormányhatározat ugyanis semmiben nem tér el a jelenlegi gyakorlattól. Ám később a kormány akár drasztikusabb eszközökhöz is folyamodhat.
Strasbourgból nézve nyilván igazolódni látszanak a magyarra mint jogásznemzetre vonatkozó évszázados sztereotípiák: az Európa Tanács 47 tagállama közül egyetlenegyben sem indítottak a polgárok relatíve olyan sok emberi jogi pert tavaly saját kormányuk ellen, mint Magyarországon – állapítható meg az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) legutolsó ügyforgalmi adataiból.
Zuschlag János ötmillió forintnak megfelelő összeget nyert a rossz börtönviszonyok miatt Strasbourgban. A csalásért elítélt volt MSZP-s saját bevallása szerint arról volt híres a börtönben, hogy mindenért szólt, beadványokat írt. A legnehezebben azt viselte a börtönben, hogy személyiség nélküli gépként kezelték. Szerinte az embernek minden körülmények között ki kell állnia a jogaiért.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága 231 millió forintos kártérítést ítélt meg 43 rabnak a rossz börtönkörülmények miatt - közölte a Magyar Helsinki Bizottság.
Első fokon újabb milliós kártérítést ítéltek meg a tescós rablásért elítélt Süveges Péternek a sopronkőhidai fegyházban elszenvedett bánásmód miatt. A férfi, aki korában a budapesti fegyház ellen is nyert, a börtönből azt üzente, elképesztőnek tartja, hogy következményen nélkül tiporhatják sárba az elítéltek emberi jogait a magyarországi börtönökben. Strasbourgban is van egy ügye.