Magyar raboknak ítéltek meg majdnem negyedmilliárdos kártérítést
Az Emberi Jogok Európai Bírósága 231 millió forintos kártérítést ítélt meg 43 rabnak a rossz börtönkörülmények miatt - közölte a Magyar Helsinki Bizottság.
Ma a strasbourgi bíróság négy döntésével összesen 43 panaszosnak ítélt meg kártérítést két és fél millió és kilencmillió forint közötti összegben – írta közleményében a Magyar Helsinki Bizottság.
A jogvédő szervezet szerint a kártérítés mértékét befolyásolja a fogva tartás időtartama, a zárkán belüli elkülönített WC hiánya, a bogarak, tetű, poloska elterjedtsége, a korlátozott fürdési lehetőségek, a zárkában elérhető meleg víz hiánya, valamint a megfelelő fűtés, szellőzés és természetes fény hiánya.
Az összes ügyben az egy fogvatartottra eső szabad mozgástér átlaga 2,5 négyzetméter volt, a legalacsonyabb érték pedig 1,6 négyzetméter. Összehasonlításul: a magyar szabályok szerint tilos a nagytestű, kedvtelésből tartott ebet tartósan 20 négyzetméternél kisebb területen tartani – tették hozzá.
A 43 fogvatartottnak megítélt kártérítés együttes összege 731 500 euró, ami nagyjából 231 millió forintnak felel meg.
A Magyar Helsinki Bizottság szerint már több ezer eljárás van folyamatban az Európa legzsúfoltabb börtönrendszerével bíró Magyarországgal szemben a rossz körülmények és a hazai jogorvoslat hiánya miatt.
Napra pontosan fél évvel ezelőtt lett jogerős a strasbourgi bíróság azon, 2015. március 10-én kihirdetett döntése, amely fél évet adott a magyar államnak arra, hogy teremtsen hatékony jogorvoslatot, és dolgozzon ki tervet a helyzet kezelésére.
Hazai jogorvoslatot az állam nem hozott létre, annak hiányában pedig továbbra is csak a nemzetközi bírósághoz tudnak fordulni a károsultak. Ugyanakkor az elmúlt években 1600 új férőhely jött létre, csak idén körülbelül ezer, így az átlagos zsúfoltság 144 százalékról 128 százalékra csökkent, ami érdemi javulás. A tervek szerint 2019-ig öt új börtön is épül, így a helyzet remélhetőleg normalizálódik.
A Helsinki Bizottság többször figyelmeztetett arra, hogy önmagában a lassú és költséges börtönépítés nem garantálja a zsúfoltság jelentős enyhülését, ahhoz a büntetőpolitikán is változtatni kell.
A kormány ez irányú tervei nem ismeretesek, a civil jogvédő szervezetnek nincsen tudomása arról, hogy a kormány benyújtotta volna intézkedési tervét, amelyet a strasbourgi bíróság előírt számára.