Nézhetjük akár a béremelkedés eddigi ütemét vagy a kormány hajlandóságát a közalkalmazottak bérének emelésére, kétséges, hogy három év múlva elérjük az Orbán-kormány által belengetett egymilliós átlagbért – állapítja meg a GKI Gazdaságkutató. Az elemzők szerint a forint árfolyamának romlásával és az inflációval is csak részben sikerülhet a terv.
A februári 14 százalékos emelkedés még a tavalyi folyamatokat tükrözi, a bérdinamika fékeződik, elkerüljük az ár-bér-spirált, kommentálta az ING elemzője a keresetekre vonatkozó friss KSH-adatokat. Az építőiparban átlag feletti a növekedés, az állami szektorban a pedagógusbérek húzták fel az adatokat.
A magyarországi reálkereset 33 százalékkal nőtt 2010 és 2021 között, ezzel együtt csak négy uniós országban keresnek rosszabbul a munkavállalók.
Tíz év alatt több mint duplájára nőtt a magyar átlagbér, de még ez is kevés volt ahhoz, hogy a vevők lépést tudjanak tartani az ingatlanárak emelkedésével. A Bank360.hu kiszámolta, hány négyzetméterre volt elég egy havi kereset idén januárban, tíz éve és 2002-ben.
A háztartások háromnegyede változatlannak érzi a pénzügyi helyzetét.
Három év alatt 1,8 millió euróval nőtt a bérköltség az élvonalbeli labdarúgó kluboknál. Egy focista átlagban az átlagkereset tízszeresét kapja meg.
Kiadta a friss számokat a Központi Statisztikai Hivatal.
Az ingatlanárak jelentős regionális különbségei miatt a fővárosban az állami támogatások egy új lakás értékének harmadát, egy községben viszont csaknem a kétharmadát is kitehetik egy háromgyermekes családnál – derül ki a TAKARÉK Index elemzőinek kutatásából.