Megbotlik-e a gazdaság attól, hogy a kormány keresztbe tett a jegybanknak?
Kamatstopot rendelt el a kormány nagybetétekre, mondván, hogy így biztosabb az államadósság finanszírozása. A döntésnek lehet néhány kellemetlen következménye.
Kamatstopot rendelt el a kormány nagybetétekre, mondván, hogy így biztosabb az államadósság finanszírozása. A döntésnek lehet néhány kellemetlen következménye.
Alig jelentek meg a lekötött betéteknél a 10 százaléknál magasabb kamatok, a kormány máris kamatsapkát húz rájuk, nehogy a bankok „túl magas” kamatot fizessenek az ügyfeleknek.
Mintha nem is egy országban működnének, akkora különbségek alakultak ki a bankok lekötött betétekre kínált kamatai között. Az egyik oldalon egy jó nagy nulla áll, míg a másikon már akár 10 százalékos kamat. A nagybankok többsége azonban még mindig azt üzeni a lekötési ajánlataival, hogy nem kell neki a pénz – derül ki a Bank360.hu összeállításából.
Pánikszerűen, hatalmasat emelt az alapkamaton kedden a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa. Most először adta jelét annak, hogy az eddiginél nagyobb szigorra is hajlandó a forint árfolyamának védelmében és az infláció elleni küzdelemben.
2021 novemberében 7,4 százalékon áll az infláció, ez az előző hónaphoz képest is 0,9 százalékos emelkedést jelent. Hogyan befolyásolja ez a pénzügyeinket?
Rosszul áll a cégek szénája, rövidesen még nekik kell fizetniük, ha pénzt, betétet helyeznek el a bankjuknál. De csak ha svájci frankot helyeznek el, az euróbetétek sorsa még kérdéses. A kormány ugyanis ezúttal a bankokat védte meg, és lehetővé tette, hogy negatív betéti kamatot köthessenek ki a cégeknek. A fordított logika szerint viszont azért a bankoknak kellene fizetniük, ha egy cég náluk vesz fel hitelt. Csak épp nem Magyarországon.
A Trócsányi László által benyújtott törvénymódosítást nagy többséggel szavazta meg az országgyűlés. A referencia-kamatláb csak akkor válhat 0 százalékossá vagy negatívvá, ha a betétes nem természetes személy. A negatív kamat lehetőségével a magyar bankokat igyekeznek védeni bizonyos nemzetközi pénzpiaci trendektől.
Az értékpapírszámlákon március végén csak 173 milliárd forinttal volt kevesebb, mint a bankszámlákon. 2013 elején még háromezer-milliárd forint volt a különbség.
Jelentősen átrendezte a magyarországi bankok betéti kamatajánlatait a fél évvel ezelőtt indult jegybanki kamatcsökkentési hullám – derül ki a Bankmonitor.hu legfrissebb elemzéséből.
A növekvő infláció és a csökkenő alapkamat is prés alatt tartja a betéteken elérhető nyereséget.
Nem múlik el nyom nélkül a lakossági betéti piacon a jegybanki kamatvágás, a hitelintézetek kivétel nélkül az elérhető hozamok érezhető mérséklődésére számítanak – ismerteti a csütörtöki Világgazdaság.