Lehet olyan időszak, mikor ugyanazt a terméket kétfajta csomagolásban és kétfajta árcímkével – betétdíjjal és anélkül - is megtalálja majd a vásárló a polcokon.
A KSH nem veszi figyelembe a betétdíjakat az inflációban, mivel a csomagolóanyagok visszaválthatóak. Az energiainfláció számításáról a KSH még tárgyal az Eurostattal, de az eredménytől függetlenül nem fogják visszamenőleg módosítani az inflációs adatokat.
A hulladékot szelektíven gyűjtők saját bevallásuk szerint elsősorban környezetvédelmi szempontok miatt szelektálnak.
Több mint 3,5 milliárd darab palack visszagyűjtésének hatékonyabbá tételét reméli az állam a januárban induló visszaváltási rendszertől, amelynek a legfontosabb eleme a fogyasztók számára az, hogy 50 forintos pluszköltségtől szabadítja meg őket, ha az italcsomagolásokat visszaviszik egy automatába. Az erről szóló rendelet a héten jelent meg a Magyar Közlönyben, megnéztük, milyen változásokkal jár ez majd.
Július 1-től már csak betétdíjas műanyag palackokat és fémdobozokat lehet forgalmazni Szlovákiában.
Amíg nálunk törvénnyel szabályozzák a csomagolások visszaváltását, Tom Szaky a legnagyobb multicégeket tereli zöldebb útra az újratölthető csomagolásaival. A magyar származású milliárdos hulladékból épített cégbirodalmat, az újrahasznosítás egyik úttörője az egész világon, vele beszélgettünk a csomagolásokról, és arról, mi kell ahhoz, hogy az emberek ráébredjenek a környezettudatosság fontosságára.
A palackok újrahasznosítását nem írják elő a kedden benyújtott törvénymódosításban, de betétdíj helyett lesz visszaváltási díj, és aki vállalja a fém-, műanyag és üvegpalackok visszaváltását, az mentesülhet a környezetvédelmi termékdíj alól is. A kormány már hét éve halogatja a döntést a kérdésben, most sem kapkodja el, mert az új szabályok majd csak 2023 közepén lépnek életbe. A Greenpeace a rendszer gyorsabb bevezetését és szigorúbb szabályokat szorgalmaz.
A harc még nem dőlt el, a felcsúti milliárdos teljes vértezetben készül arra, hogy kiaknázza a kormány klímavédelmi intézkedéseiben rejlő lehetőségeket.
Leisztinger Tamás lehet a befutó egy újrahasznosító cég megvásárlására, ami az állami intézkedések után remek pozícióba kerülhet. Közben kérdés, hogy ha a kormány ellenőrzése alá vonja az újrahasznosítását, érvényesülhetnek-e egyidejűleg a klímavédelmi célok is.
A PET-palackok újrahasznosításáról van szó.
Egy rendelettervezet szerint minden üveget kötelező lenne visszavennie a nagyobb boltoknak, de betétdíj nélkül.
Félliteres üveg, két-, három- vagy hétdecis, boros, sörös, csatos és nem csatos. Számtalan sörös- és borosüveg van forgalomban Magyarországon, amivel nincs is baj addig, amíg nem próbáljuk visszaváltani. A rendszer követhetetlen, a forgalmazók önkéntes alapokon végzik a betétdíjas visszaváltást, az egyébként különösebb gond nélkül újra használható palackok egy része a szelektívben, rosszabb esetben a "sima" szemétben végzi. De miért kell ennek így lennie?