Harminc évvel ezelőtt indult a pesthidegkúti Gyermekek Háza, amely nemrég gimnáziumi tagozattal bővült, és mint ilyen, az ország egyetlen állami fenntartású alternatív középiskolája. A személyközpontú intézmény működését röviden úgy lehet leírni, hogy az komolyan veszi: az iskola legyen általános.
Egyeztettek a köznevelési államtitkárral, aki ígéretet tett arra, hogy átírják a törvénymódosítás szövegét.
Az iskola betegít – vallotta, mondta, írta Vekerdy Tamás. Lehet olyan iskolát csinálni, ami, legalábbis kevésbé teszi ezt – vallotta, mondta, írta. És meg is mutatta.
A tanulásban valamiért elakadt diákoknak nyújt segítséget egy új kezdeményezés. Az Ezcool tanulásközpont nem iskola, nem magántanár, nem pszichológiai segítség, hanem mindez együtt: egyfajta ifjúsági coaching.
Ijesztően hangzik az alternatív iskolákra nézve a köznevelési törvény módosításához benyújtott újabb passzus, de szakértők szerint a jogszabály annyira zavarosra sikeredett, hogy még nincs minden veszve. A változtatások okait sem értik: eddig is kaphattak osztályzatot a diákok, eddig is a NAT-hoz igazodtak a tanterveik, és biztosított volt az átjárhatóság. Update: elhalasztják a módosítóról szóló keddi szavazást.
A gyerekeik nem érezték jól magukat az iskolában, és amúgy sem azt tanulták, amire húsz év múlva szükségük lesz, elkezdtek hát gondolkodni, mit tudnak tenni, hogy mindez megváltozzon. Utánaolvastak, szakértőket kérdeztek meg, és összehoztak szűk egy év alatt egy alternatív iskolát, a Fürkészt. Az alapítókkal, Berecz Zoltánnal és feleségével, Berecz Melindával beszélgettünk.
A világ minden részén oktatási reformok zajlanak, de ezek jó részét politikai és gazdasági érdekek vezérlik – állítja Ken Robinson. A nemzetközi hírű oktatási szakember új kötetében e helyett egy alulról jövő oktatási forradalomról ír, amely már sok helyen el is kezdődött. Szerinte először térképezzük fel a tanulók szükségleteit, és csak utolsósorban alkossunk tantervet. Állítja: megbukott az oktatás egységesítésének eszméje.
Bár a legtöbben érzik, hogy nem jó a magyar iskola, mégsem borul fel a rendszer, mert mindenki teszi a dolgát. És mivel ez nem egy atomreaktor, nem tud akkora katasztrófa lenni – mondja a hvg.hu-nak adott interjúban a nemrég a pécs-somogyi iskolától elköszönt Csovcsics Erika. A korábban 10 évig a Gandhi Gimnáziumot vezető pedagógus szerint együtt kell tanítani a roma gyerekeket a többségi gyerekekkel. Interjú.
A szülők látják a munkahelyükön, hogy milyen munkavállalói készségekre van szükség, az iskolában pedig azt, hogy mindezt az oktatás nem adja meg. Egy fővárosi iskolában a tanárok és szülők megmutatják, hogyan kell ezt csinálni: ez lett a Közbigyó, amelyhez nem kell se pénz, se tanterv, se tankerületi engedély, mégis működik.
A nyolcvanas években egy gyengülő, illegitim rendszerben tágította az iskolarendszer kereteit az AKG-val, ma egy nagy felhatalmazással működő, erős állam rosszallásával küzd olykor az alternatív iskola, de vezetője nem fél, mert minden törvényi változáshoz tudtak eddig alkalmazkodni. Az e heti HVG Portréjában Horn Györggyel beszélgettünk.
Az iskola a monolit állam része, és nem a civil társadalom intézménye, annak sokszínűségével, és ha igény van rá, belső demokratizmusával. De azon szülők számára, akik többet, mást szeretnének saját gyereküknek, még mindig vannak lehetőségeik.
A 60-as évektől próbálta szétfeszíteni az akkori egyenoktatás kereteit, majd 1988-ban megalakította az első alternatív iskolát, a most 30 éves Kincskeresőt. Úgy véli, a játék, a mozgás, a gondolkodni tanítás a legfontosabb az iskolában, és ezeket bármilyen rendszerben, bármilyen felügyelet mellett el lehet érni, ha a tanító rendelkezik belső szabadsággal. Winkler Mártával beszélgettünk, aki szerint az értelmetlen iskolai szabadság ugyanolyan káros, mint az értelmetlen előírások betartása.