A listán keverednek az alternatív iskolák és a modellváltáson átesett egyetemek gyakorló gimnáziumai. Az élen továbbra is az Alternatív Közgazdasági Gimnázium áll.
Nehéz döntés előtt álltak idén a szülők és a tanárok is: a státusztörvény miatt fenyegető felmondási hullámra kellett valamilyen megoldást találni. Bár a távozó tanárok pontos számában nem tud kiegyezni a Belügyminisztérium és a szakszervezetek, az biztos, hogy a tanárhiány óriási gondot okoz az iskolákban, még az elit helyek igazgatóinak is fájhat a feje. Van, aki már a szülők szemébe sem mer nézni. A kényszerhelyettesítések sokasága elsősorban a diákoknak rossz, hiszen így nem kapják meg a szükséges tudást. Vagy igen, de ahhoz a szülőnek mélyen a zsebébe kell nyúlnia. Cikkünkben felelevenítjük az iskolaválasztáshoz adott tippjeinket, a felmondott tanárok portréit és azt, mit meséltek az igazgatók a keserves tanárvadászatról.
Minimum egymillió forint körüli éves tandíjjal kell számolnia annak a szülőnek, aki egy alapítványi vagy magániskolába vinné a gyerekét. Az általános iskolára viszonylag kevesen áldoznak ennyit, ennek ellenére több iskolával is beszéltünk, ahol komoly túljelentkezés van. A vezető egyetemi vagy egyházi fenntartású gimnáziumokban csak alapítványi hozzájárulást kérnek, több szülő viszont heti 16-20 ezreket költ magántanárra azért, hogy a gyerekének esélye legyen bekerülni egy állami általános iskolából. Megnéztük a külföldi fenntartású iskolák árait is, azokat nem magyar zsebre szabták.
Hová lett a gyermekközpontú iskola, hová lett a játékkal, kortársi kapcsolatok építésével, alkotókedvvel, a világ felfedezésével eltölthető gyermekkor, kérdezi szerzőnk, aki szerint a középiskolai felvételire trenírozó, biflázásközpontú iskola siralomvölgy, a diákok különórákkal teli, embert próbáló életének eredménye elveszett gyerekkor.
Október elején jelenik meg a HVG 2020-as középiskolai kiadványa a legjobb magyarországi gimnáziumok rangsorával.
A program a Pető-módszeren alapul, az intézmény alapítványi formában működik.
Olyan diákok után is igényeltek állami támogatást, akik ténylegesen nem vettek részt az oktatásban. A jelentkezők adatait nyereményjáték ígéretével szerezték meg.
A hatósági ellenőrzés szerint jogsértés történhetett az egyik fővárosi iskolában.
A vádirat szerint a szegedi oktatási alapítvány kuratóriumi tagjai több ezer olyan diák után vettek fel állami normatívát, akik nem is jártak az általuk működtetett intézményekbe.
Az állami pedagógus csúcsszerv sorvezetőjét követve kellene etikai kódexet alkotnia azoknak a magán- és alapítványi iskoláknak, amelyek nem is tartoznak annak hatálya alá, miközben az egyházi iskolák megint csak kivételt képeznek. Csakhogy a sorvezető, azaz a Nemzeti Pedagógus Kar etikai kódexe még el sem készült. De ha elkészül, akkor se biztos, hogy lesz bármi haszna vagy értelme. Újabb fejezet a magyar közoktatás legújabb kori abszurd történetében.
Az Alapítványi és Magániskolák Egyesülete szerint több ezer pedagógus veszítheti el a munkahelyét, ha úgy csökkentik jövőre az alapítványi iskolák állami támogatását, ahogy az a 2015-ös költségvetési törvény tervezetében szerepel. A szervezet kéri az érintett részek visszavonását az előterjesztésből.
Házkutatás után zárolta az egyik Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei alapítványi iskolának, valamint vezetőinek vagyonát a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), a gyanú szerint ugyanis az intézmény visszaélt a tanulói után kapott állami támogatással – közölte az adóhivatal Észak-alföldi Regionális Bűnügyi Igazgatóságának sajtóreferense kedden.