Az állami pedagógus csúcsszerv sorvezetőjét követve kellene etikai kódexet alkotnia azoknak a magán- és alapítványi iskoláknak, amelyek nem is tartoznak annak hatálya alá, miközben az egyházi iskolák megint csak kivételt képeznek. Csakhogy a sorvezető, azaz a Nemzeti Pedagógus Kar etikai kódexe még el sem készült. De ha elkészül, akkor se biztos, hogy lesz bármi haszna vagy értelme. Újabb fejezet a magyar közoktatás legújabb kori abszurd történetében.
A nemzeti köznevelésről szóló törvény új kiegészítése alapján a nem állami fenntartású és nem egyházi iskoláknak is meg kell alkotniuk a maguk etikai kódexét, mégpedig a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) etikai kódexe „általános etikai alapelveinek figyelembevételével”. Az egyházi iskoláknak pedig ajánlásként kell figyelembe venniük az NPK kódexét. A rendelkezés több szempontból is problematikus.
Nincs még érvényes etikai kódex
Egyfelől a Karnak még nincs etikai kódexe. A szervezet elnöke, Horváth Péter, a győri Révai Miklós Gimnázium igazgatója teljes konszenzus alapján hozná tető alá szöveget. De mi is lenne az etikai kódex feladata, szerepe? Az eduline-nak adott interjújában úgy fogalmaz, a kódex egyfelől segítene meghúzni a határokat: „A kódex egyértelművé teheti, mi az, amit egy szülő megengedhet a tanárral, óvodapedagógussal szemben, és mi az, amit nem. Segíthet abban, hogy a tanár milyen szülői viselkedést, kérést fogadhat még el, és mi az, ami már nem az ő hatásköre, hanem a vezetőségé.” Ugyanakkor a kódex alapján meg lehetne előzni nagy felháborodást kiváltó eseteket (pl. mit szabad és mit nem szabad egy tanár-szülő, tanár-diák viszonylatban). Emellett eljárásokat is lefolytathat, hogy tisztázzon esetleges „pletykákat, szóbeszédeket”. "Az etikai eljárások vége nem tartalmaz szankciót, csak figyelmeztetést. Ha valaki etikai vétséget is követ el, elvehetik a kedvezményét, vagy megszüntethetik a tisztségviselői kinevezését. Az etikai bizottság nem bíróság, és nem is munkáltató. Nem tud és nem is akar kirúgni, a pályáról elűzni embereket, csak felhívja a figyelmet arra, hogy a tanár milyen hibát követett el".
A pedagógusok jogait és kötelezettségeit az oktatási törvény szabályozza, az etikai kódex pedig ezeket pontosítja, illetve tájékoztat is a pedagógusokkal kapcsolatos „elvárható magatartásról és hozzáállásról” A már létező etikai kódexek összehasonlítása ugyanakkor kérdéseket vet fel: mennyire összehangolhatók a különböző iskolák elképzelései a már létező etikai kódexek szövege, szellemisége alapján, illetve, ha össze is hangolhatóak, akkor az nem csak egy teljesen általános szöveget fog-e eredményezni, ami a NPK kódexének szükségességét is megkérdőjelezi.
A Pedagógus Kar utolér
Horn György, az Alternatív Közgazdasági Gimnázium igazgatója is ezt pedzegeti. Szerinte az etikai kódex idejétmúlt intézmény, az iskola jogait és kötelezettségeit jogszabályok szabályozzák, a többi az iskolai autonómia körébe tartozik. A Kar, azaz az állam ezzel a húzással leginkább fenyegeti az intézményeket, hisz a jogszabályi megfogalmazás nagyon tág határokat szab (a kar kódexében meglévő „általános etikai elvek figyelembevételével” kell etikai kódexet létrehozni). Ezzel a lépéssel tehát csak az állam hatósugarának érzékeltetése a cél, hogy a független (alapítványi és magániskolák) se érezzék túl jól magukat, akiket egyébként előzőleg 30 százalékos forráselvonással is megfenyegetett a kormány. Horn szerint az is érdekes, hogy az egyházi fenntartású iskoláknak nagyobb autonómiát hagy az állam (nekik csak ajánlás a NPK kódexe), ami egy szekularizált államtól nem a megszokott bánásmód.
A pedagógusokat tömörítő Hívatlanul Hálózat Facebook-csoport is azt kifogásolta a hvg.hu megkeresésére, hogy míg a nem állami vagy önkormányzati fenntartású intézményben dolgozók nem tagjai a Nemzeti Pedagógus Karnak, az etikai kódexét viszont megpróbálják rájuk kényszeríteni. Ezzel ugyan feloldanák azt az ellentmondást, hogy vannak tanárok, akik nem tartoznak a Karba, mintha nem számítanának tanároknak, viszont egyúttal az érintett intézmények autonómiáját is csökkentenék, hiszen az NPK ajánlása alapján írt kódexet a miniszter fogadja el – vagy sem.
Etikaikódexológia
Az etikai kódexek Hoffmann Rózsa volt oktatási államtitkárhoz állnak közel: 1996-ban, majd 2003-ban a Független Pedagógus Fórum kebelén belül megjelentette a Pedagógus Szakmai Etikai Kódexet, és ő jelentette ki 2013-ban, hogy a megalakuló NPK-nak is meg kell alkotnia a saját kódexét „A pedagógusszakmai etikai kódex létrehozására azért van szükség, mert csak a pedagógusoknak nincs etikai kódexük, miközben olyan kényes területen dolgoznak, amit nem lehet minden mozzanatában jogszabállyal szabályozni”.
Persze kérdés, hogy kell-e, és hogy lehet-e. A meglévő etikai kódexek jelentősen eltérnek egymástól szellemiségben és szövegükben is. Ha a Kar valóban konszenzusos szöveget szeretne letenni az asztalra, nehéz lesz közös nevezőre hozni őket. Emiatt két út áll a Kar előtt: vagy elfogultan, értékrendet preferálva alkotja meg a kódexet, és akkor oda a konszenzusosság, vagy a lehető legtágabb keretben alkotja meg a szöveget, de akkor az lényegében értelmét vesztené – hisz így milyen alapon lehetne általa vétségeket elbírálni, eljárásokat lefolytatni.
Akkor tényleg csak az a magyarázat marad, hogy az állam minden oktatási szereplővel érzékeltetni akarja, hol a helye.
Be a szervezetbe!
A 2014 közepén megalakult NPK-nak minden olyan pedagógus a tagja, aki állami-önkormányzati fenntartású köznevelési intézményben dolgozik ebben a munkakörben közalkalmazottként, vezető testülete a pedagógusi önkormányzatiság köztestülete. A pedagógusok automatikusan a szervezet tagjává válnak-váltak, kilépni nem lehet belőle, de a tagság nem ró pluszfeladatokat vagy –kötelezettségeket a tagokra. A megalakuláskor Balog Zoltán elmondta, az EMMI nem akar beleszólni a Kar működésébe, amit az oktatók élő fórumaként képzel el, és kifejezte abbéli reményét, hogy a pedagógusok az itteni aktivitásukkal javíthatnak az oktatás színvonalán. Ugyanakkor az MSZP-s Kunhalmi Ágnes bírálta az „erőszakos” beléptetést, és hogy nem egy alulról szerveződő, szervesen alakuló intézmény alakult meg, hanem egy felülről létrehozott szerv.
A szervezet elnöke, Horváth Péter, a győri Révai Miklós Gimnázium igazgatója bírálta a jelenlegi oktatási szabályozás elemeit, például a KLIK túlközpontosítását, a tankönyvpiaci államosításból fakadó visszásságokat, azt, hogy az életpályamodell nem támogatja a minőségi munkát, vagy hogy jelentősen korlátozták a túlórapénzt. De összességében úgy vélte, az átalakítások iránya jó.