Vannak bizonyos ráktípusok, amelyek válogatnak a nemek között: veszélyesebbek a férfiakra, mint a nőkre. Az ok is kiderült: az Y-kromoszóma megléte, vagy éppen annak lecsökkent mennyisége tehet róla.
Az emberek – és az emlősök – nemét az Y-kromoszómán található hímmeghatározó gén dönti el. Ám ez az Y-kromoszóma néhány millió éven belül eltűnhet, ami a kihalásunkhoz is vezethet, hacsak nem fejlesztünk ki egy új nemi gént. Van azonban egy jó hír is: a rágcsálók két ága már átesett ezen, és mai napig élnek.
Hosszú ideig eléldegélnek az elhalt magzatokból származó, magukat újratermelő idegen sejtek a női szervezetben – erre jutott egy jó nevű amerikai kutatóintézet. Igen valószínű, hogy ezek a felelősek bizonyos, szinte kizárólag nőket sújtó betegségekért. A kutatások viszont még az elején tartanak, így a genetikusok, az orvosok nincsenek tisztában a jelenség valós következményeivel.
A nemet meghatározó Y-kromoszóma 180 millió éves és stabilabb, mint korábbi kutatások alapján vélték. Az általa hordozott gének egy része évmilliókat élt már túl, tehát nem valószínű, hogy el fog tűnni – derült ki svájci és amerikai genetikusok tanulmányaiból.
Az európai férfiak többsége az első közel-keleti földművelők leszármazottja, akik tízezer éve érkeztek a kontinensre, míg a nők felmenői a helyi vadászó-gyűjtögető közösségekben keresendők - derült ki egy nagyszabású genetikai kutatásból. A vizsgálat eredményei a PloS Biology legújabb számában láttak napvilágot.