Miközben a világlapok 1940 őszétől bőszen találgatták, ki állhat Trockij „magányos” gyilkosa mögött, a mindinkább kézivezérelt magyar sajtó még az összeesküvés gondolatát is elvetette, nehogy megorroljon az ideiglenes „szövetséges” szovjet diktátor, Sztálin.
Világmegváltó forradalom helyett a „frakciózó” és „elhajló” elvtársak megbélyegzésére szolgáló váddá silányult a trockizmus, amely Magyarországon, évtizedek után, a jelenlegi kormánypárt korifeusai kezében vált újra bunkósbottá.
Frida Kahlo életét végigkísérte a testi-lelki fájdalom, mégsem adta meg magát: szenvedését szenvedéllyé formálta a vásznon és az életben. Már kortársait elvarázsolta, az ezredfordulóra pedig popkulturális ikon lett belőle. Szombaton a Magyar Nemzeti Galériában nyílik festményeiből az első magyar kiállítás. Portrénkban összegyűjtöttük néhány érdekes motívumot, amelyek meghatározták művészetét és a későbbi kultuszt is.
Az orosz birodalom 1917 őszére már a megsemmisülés határán volt, és a bolsevikoknak nagyon igyekezniük kellett, hogy bármit is megdönthessenek Péterváron: a cárizmust pár héttel azelőtt számolták fel Kerenszkijék, a németek már a Balti-szigeteket is elfoglalták Pétervár előterében, így a lakosság és a kormány menekülőben volt a fővárosból. Egy pesti lap már október végén forradalmat várt, november 2-án pedig már tudni lehetett: hetedikén lesz a bolsevik akció.
A pétervári bolsevik hatalomátvételnek már az első napjaiban ellentmondásos hírek érkeztek arról, mi történt 1917. november 7-én éjjel a Téli Palotánál, és kapott-e egyáltalán szerepet az eseményekben az Aurora cirkáló. „17-es sorozatunk” második részében egy szikratáviratról is beszámolunk, amelyet az osztrák-magyar hadsereg fogott el.
Az 1917-es bolsevik hatalomátvételről feltűnően gyorsan adott hírt és igen jólértesült volt a Pesti Hírlap, amely majdhogynem üdvözölte az első napokban a „maximalisták forradalmát”, illetve Leninék „államcsínyét” vagy éppen „ellenforradalmát” – a megítélés még ugyanazon a lapszámon belül is változott Budapesten 1917. november 8-án és 9-én.
November 7. sokáig kötelező ünnep volt, unalmas és borzalmas tirádákkal, ám mára kiderült, valójában rendkívül izgalmas eseménysorozatról szólt, melyben utólag megrendezett propagandafilmek, kettős ügynökök és buta pártaktivisták játszották a főszerepet. Persze nem minden ügynök váltotta be a hozzá fűzött reményeket és csekkfüzeteket.