Bár a sörgyártók tavaly keményen küzdöttek az elszálló energia- és alapanyagárakkal, és az ebből eredő termelési nehézségekkel, mégis sikerült nagyobb visszaesés nélkül zárniuk az évet.
Bár kicsit megkésettnek tartják a törvénymódosítást, de az ágazati szereplők örülnek annak a törvényhozási javaslatnak, amely reményeik szerint is valamennyire segíthet a hazai kisüzemi sörágazatnak. A nagy kérdés azonban az: valójában kinek akar segíteni az állam? Az újítóknak vagy a kormányközeli sörfőzdéknek?
A közelmúltban ünnepelte a Magyar Sörgyártók Szövetsége (Sörszövetség) megalakulásának 25. évfordulóját. 1992-ben a magyar söripar éppen átmeneti időszakot élt meg, holott épp az előtte levő esztendőben, 1991-ben ért el nálunk az egy főre eső sörfogyasztás rekordot.
A Sörszövetség szerint nincs olyan, hogy ipari enzim, se olyan, hogy gyorssör, csak természetes, engedélyezett enzimeket használnak a sörfőzők, széles körben és globálisan, a főzést pedig – akárcsak az erjesztést – nem lehet felgyorsítani, vagyis egy optimális, minimumidő alá nem lehet beszorítani.
A hazai nagy sörgyártók értékesítése egy 1991-óta tartó lefelé tendáló széria után 2014-ben mutatott először emelkedést két százalékkal, és ez a reménykeltő tendencia folytatódott tavaly, ezúttal négy százalékos emelkedéssel. Kicsit matekoztunk a Magyar Sörgyártók Szövetségének közelmúltban nyilvánosságra hozott éves beszámolója nyomán.
Idén első ízben vett részt a borászok egyik legnagyobb seregszemléjén, a VinCE-n a Magyar Sörgyártók Szövetsége. A boros közönségnek csöppet sem volt ellenére.
A közelmúltban nem éppen szokványos díjkiosztó gálára került sor sörös berkekben. A Főzdefeszt szokás szerint kihirdette az év sörfőzőjét és sörfőzdéjét, díjat kapott a legszebb sörcímke is. Ami azonban meglepetés volt, amint azt a szervezők jelezték „egy páratlan, iparágon átívelő összefogás keretében”, közösen jegyezték az eseményt a Magyar Sörgyártók Szövetségével, melynek igazgatója adta át a legjobbnak tartott sörmédiumnak járó díjat.
Növekedett a magyarországi söripar árbevétele 2013-ban az előző évhez képest, a növekedés azonban elsősorban a jövedékiadó-emelkedés továbbgyűrűző hatásának tulajdonítható - közölte a Magyar Sörgyártók Szövetsége pénteken az MTI-vel.
Évről évre rendre ez idő tájt tartja a Magyar Sörgyártók Szövetsége éves sajtótájékoztatóját. A keddi összejövetelről is szomorúan kell jelentenünk: a helyzet több mint két évtizede változatlan, a hazai sörfogyasztás 1990-óta – 2012 kivételével – folyamatosan csökken. Jelenleg 61 liter az egy főre vetített éves fogyasztás, miközben az iparág 66 milliárd forintot fizet be a kincstárba.
Öt év után újra bővül a magyar sörpiac a Magyar Sörgyártók Szövetségének adatai szerint, tavaly Magyarországon a tagvállalatok által értékesített sör mennyisége 3,8 százalékkal haladta meg az előző évit - közölte Csíkné Kovács Klára, a Magyar Sörgyártók Szövetségének elnöke csütörtökön Budapesten sajtótájékoztatón.
A Magyar Sörgyártók Szövetsége szerint a chipsadó kiterjesztése az ízesített sörökre versenyhátrányt okoz, nem szolgálja az adó kivetésének eredeti célját és a termékkategória túlzott adóztatását jelenti.