Nem kér a Mazsihisz a zsinagóga elé tervezett szemkilövetős szoborból
Azt ígérik, minden lehetséges módon tiltakozni fognak ellene.
Azt ígérik, minden lehetséges módon tiltakozni fognak ellene.
Mire lehet számítani akkor, ha Oroszország elveszíti Ukrajna elleni háborúját, és 23 év után megbukik Vlagyimir Putyin? Miért van értelme ezen egyáltalán gondolkozni? Oroszországban él több mint 120 etnikum, van 11 időzóna, számtalan egymással versengő fegyveres frakció, és rengeteg (atom)fegyver. A kérdés az, hogy lesz-e összeomlás.
Oroszországnak két barátja van: a hadserege és a flottája – idézi fel esszéjében Szilágyi Ákos író III. Sándor cár azon rinocéroszszellemességű mondását, amit most Vlagyimir Putyin is magáévá tett. Az ennek jegyében Ukrajna térdre kényszerítésére indított háború kirobbantója a birodalmak civilizációs nagytemetőjébe vezeti Oroszországot.
Szilágyi Ákos a 2000 című folyóiratban elmeséli, mi történt, amikor az 1980-as évekbeli, Létay Vera vezette Filmvilágban túl hosszan foglalkoztak Bódy Gábor Psyché című filmtörténeti klasszikusával, vagy ha Lengyel László nem csupa jót írt a népbíróságokról.
2010-ben szabadságom, 2020-ban biztonságom maradékát veszítettem el. Nem egyedül – egy egész országgal együtt. A veszteség traumatizál és gyászmunkát von maga után: fel kell dolgozni. Aki nem képes leválasztani életét az elszenvedett veszteségről, megreked a gyászállapot sivatagában – kezdi a lapunk felkérésére készült, halvány reményt felcsillantó esszéjét a költő, esztéta.
Magyarországon ő használta először az illiberális demokrácia kifejezést. A liberális politikai elit legnagyobb hibájának a doktrinerséget tartja. Volt Oroszország-kutatóként nem az oroszokat, hanem a velük üzletelő magyar vezetőket látja veszélyesnek. Humora legendás, de mostanában kevesebbet nevet, és fáj neki, hogy ezzel az egész ország így van. Portréinterjú Szilágyi Ákos költő-esztétával.
Szilágyi Ákos Pártállamból a rendőrállamba című tanulmánya a Sztálin halála után helyzetbe került, majd hamar megbukott rettegett inkvizítor, Lavrentyij Berija "reformjairól" szól.
A legalább másfél évszázada dúló belső ellentétek mellett a külpolitikai doktrína szintjére emelt új turanizmus is oka annak, hogy Magyarország érzületileg, politikailag, szociálisan és gazdaságilag hatalmas léptekkel hátrál vissza a múltba – állítja a HVG-nek írt esszéjében a költőként, közíróként s a szovjet–orosz irodalom és történelem kutatójaként egyaránt jegyzett Szilágyi Ákos, aki szerint a megváltozva változatlan Oroszország továbbra is nagy példakép.
„Ez téboly! Ez tényleg a jogállam vége, ez tényleg az alkotmányos demokrácia vége. Ehhez képest keveslem az őrjöngést, amit a parlament, az utca és általában a magyar társadalom produkált” – véli az új médiaszabályozásról Szilágyi Ákos esztéta. Nincs egyedül.
A Beszélő című politikai és kulturális folyóirat december 22-én, a tíz éve elhunyt Petri György születésnapján, a sajtószabadság védelmében felolvasóestet tartott. Január elsején, a magyar EU-elnökség első napján a médiatörvény kapcsán újabb beszélgetésre kerül sor kortárs magyar írók, költők részvételével.