Gerillaakcióval lepte meg hétfő reggelre a fővárost az SOS Gyermekfalvak, hogy felhívja a figyelmet a kórházakban hagyott babák traumáira.
Az SOS Gyermekfalvak szakmai vezetője szerint a nehezen kezelhető gyerekeknek pedig már évek óta nincsen hely.
A nevelőszülői hálózatot is üzemeltető szervezet szerint nem szabad, hogy a Nyíregyházán történtek és a hasonló egyedi esetek rossz fényt vessenek a többi nevelőszülőre.
Az Ukrajnában zajló háború emberek millióit hozta drámai és sok esetben kilátástalan helyzetbe. Különösen igaz ez a fogyatékkal élőkre, hiszen az ilyen családok szállást, ellátást is sokkal nehezebben kapnak. A Szabadszállás mellett működő Strázsa Tanya hosszú évek óta segíti a fogyatékos, értelmi sérült embereket, és – a United Way Magyarország, valamint az SOS Gyermekfalvak Magyarországi Alapítványa támogatásával – ugyanerre vállalkozik az ukrajnai menekültek esetében is. Videónkban ezt a rendkívüli kezdeményezést mutatjuk be közelebbről, és a szociális szövetkezet igazgatónőjével, illetve az ott lakókkal beszélgetünk a tanya mindennapjairól.
Az SOS Gyermekfalvak felmérése szerint az apák fele úgy érzi, nincsen elég időt a gyerekével, és továbbra is kisebb arányban veszik ki a részüket a gyereknevelésből. Ugyanakkor valamiért jobban tolerálják a munkahelyek, ha a férfi hiányzik a gyerek miatt, mintha a nő.
Csökken a nagy intézetekben élő gyerekek száma, még sincs elég nevelőszülő. A fogyatékosággal élő gyerekeknek a legkisebb az esélyük, hogy családban nőhessenek fel. Többek között ezek is jellemzik a gyerekvédelmet ma Magyarországon.
A nevelőszülőség nagyon nehéz szakma, és nemcsak anyagilag, de szakmailag is jobban meg kéne becsülni azokat a felnőtteket, akik erre a hivatásra vállalkoznak. Már az is sokat lendítene az ügyükön, ha például lenne hivatalos ünnepnapjuk. Az SOS Gyermekfalvak az érintettek segítségével felmérést készített.
Bár minden családot megvisel a koronavírus okozta szituáció, különösen nagy a nyomás a nevelőcsaládokon, akiknek akár öt-hat gyermekről kell gondoskodniuk. Számukra több a kihívás. Az őket érintő helyzetről Vass Ildikóval, az SOS Gyermekfalvak nevelőszülői hálózatának vezetőjével, illetve Szilvási Léna gyermekvédelmi programigazgatóval beszélgettünk. Cikkünkben emellett megmutatjuk azt is, hogy olvasóink hogyan élik át felmérésünk szerint a koronavírus által keletkezett helyzetet.
A koronavírus okozta történelemi időkben megtanultuk, hogy egy valós katasztrófa csendesebb, mint ahogy azt a filmekben láthattuk: elhagyott utcák, tészta- és lisztvásárlás, élesztőhiány, rengeteg sorozat... és az emberi kapcsolatok gyökeres átalakulása. De mi is történik velünk és környezetünkkel a koronavírus idején? Szolgálunk néhány válasszal, de egy tesztet is összeállítottunk, hogy együtt lássuk, ki miként reagált a problémákra.