Szabad-e gyilkosság árán megdönteni egy nevenincs ország despotikus rendszerét? Ezt a morális dilemmát veti fel a szerző A zsarnok halála című új regényében. Hasonló erkölcsi kérdésnek látja azt is, hogy a jogállamiság helyreállítható-e a jogállamiságot megkerülő lépésekkel.
A címben feltett morális dilemmát veti fel Ripp Zoltán A zsarnok halála című új regényében. A politikai elemző-íróval az e heti HVG készített interjút.
Ami 1989-ben Magyarországgal és a régióval történt, az leírható úgy is, mint szuperhatalmak küzdelmének végórája: a Szovjetunió elveszítette a hidegháborút, így Kelet-Közép-Európában át kellett adnia a helyét a Nyugatnak. A történet hazai alakítói ugyanakkor nem úgy látták, hogy a Nyugat túlzottan igyekezett volna Magyarországot és szomszédait a keblére ölelni. Eközben Magyarországon is voltak, akik a semlegességet az atlantista opciónál vonzóbbnak tartották. Az EUrologus a bő harminc évvel ezelőtti nagyszabású társadalmi átalakulást körüljáró cikksorozatának negyedik részében a világpolitikai események kerülnek fókuszba.
A történészi és politikai elemzői munkáját egy időre szépirodalomra cserélte az elsőkönyves Ripp Zoltán. Szerinte 2010-et az új rendszerváltás dátumának lehet tekinteni, a kormány pedig ezzel visszatért az elmúlt korok zsákutcás történelmébe.
Kinek volna az jó, ha Plagi bá’ lemondana, és a kedves vezető egy másik, még el nem használódott Schmitt 2.0 típusú cyborgot tenne a helyébe?