Ripp Zoltán politológus-író: A zsarnokok nem nevelnek ki utódokat
Szabad-e gyilkosság árán megdönteni egy nevenincs ország despotikus rendszerét? Ezt a morális dilemmát veti fel a szerző A zsarnok halála című új regényében. Hasonló erkölcsi kérdésnek látja azt is, hogy a jogállamiság helyreállítható-e a jogállamiságot megkerülő lépésekkel.
HVG: Beharangozta a mostani regényt a két évvel ezelőtti HVG-interjúban. Úgy vezette fel, hogy az alaptörvény alkotmányellenes puccs, általa a rezsim olyan „állapotokat teremtett, amelyekben saját veresége esetén polgárháborús szituációt tud előidézni. A kettéhasított társadalomban fölhalmozódott gyűlöletpotenciál robbanásveszélyes.” Mit tudni a könyvbeli nevenincs országról, amelyben ilyen helyzetet állít elő Way Simon, aki végtelen elkeseredésében lelövi a despota elnököt?
R. Z. : Fiktív országba helyeztem ezt a történetet; nem akartam, hogy valaki Magyarországgal azonosítsa. Ugyanakkor természetes, hogy azokból a diktatórikus jegyekből indultam ki, amelyeket naponta tapasztalunk, nem csak itthon, máshol is. Disztópikus regényt képzeltem el, felmutatva olyan figyelmeztető tendenciákat, amelyek láttán elgondolhatjuk, vajon hány lépésre vagyunk attól a világtól, ahol mindez megtörténhet.
HVG: Ön szerint hány lépésre járunk a regénybeli káosztól?
R. Z. : Ezt nehéz megállapítani, de némely vonatkozásban nagyon közel. Ám nem az volt a célom, hogy egy számunkra ismert diktatórikus jellegű ország képét rajzoljam fel a regényben, az más műfajt kíván. Ha ezt akartam volna, akkor írok egy tanulmányt vagy esszét, ahogy régebben történészi vagy politikai elemzői munkám során tettem.