Most először bukkant metil-kationra a James Webb űrteleszkóp egy távoli csillag körül keringő protoplanetáris korongban. A CH+3 képletű molekula az ultraibolya sugárzásnak köszönhetően termelődik.
Minden idők egyik legdrágább csillagászati berendezését tavaly karácsonykor indították el, hogy egy, a Földtől 1,5 millió kilométerre lévő „parkolópályához”, az L2 Lagrange-ponthoz navigálva tudományos kutatómunkát végezzen. A James Webb űrteleszkóp legszebb és legérdekesebb képei közül válogattunk, melyeknek köszönhetően más szemmel nézhetünk a világegyetemre, mint eddig.
A képen az Orion-köd belső régiója látható. A felvétel a James Webb űrteleszkóp munkája.
A Herbig-Haro objektumok létezéséről az 1940-es évek óta tudunk, most sikerült egy ilyet lefotóznia a Hubble-nek.
A Hubble űrteleszkóp és a Spitzer űrtávcső ugyanarra a pontra fókuszált: az Orion-ködre, hogy aztán a két szerkezet adatait összekombinálva megszülethessen 2020 egyik utolsó űrfelvétele.
Ahhoz, hogy valóban láthassuk a láthatatlant, még az űrfelvételeknél is szükség lehet némi Photoshop-kozmetikára. Ezúttal a legilletékesebb, az Adobe avat be a részletekbe.
Egy 11 colos tükörrel szerelt teleszkóppal bővült a világ alighanem legokosabb emberének eszköztára. Már fotózott vele néhány érdekességeket, és újabbakat is ígér.
Tekintélyes fekete lyuk uralja az Orion-köd központját - e felfedezés végre magyarázatot ad arra, hogy milyen erő tartja egyben a Trapéz-csillaghalmaz szabálytalan, gyorsan forgó "egyedeit".