Elkente a paksi vizsgálat brüsszeli lezárásáról szóló hírt Lázár János a csütörtöki kormányinfón, így egyelőre csak találgatni lehet, hogy valójában milyen döntés születhetett, illetve hogy abból mi következik. A jövőre belengetett építkezési start például nem.
A Paks II. projekt a kormányzat által sulykolt optimista feltételezések ellenére sem térül meg még 60 év alatt sem, és miközben állami támogatás nélkül gazdaságilag nem életképes, arra nyújt leginkább lehetőséget, hogy bebetonozza az állami irányítású energiatermelők dominanciáját. Egyebek közt ezeket a megállapításokat tartalmazza egy kedden ismertetett nemzetközi tanulmány, amely demonstratívan azokkal a feltételezésekkel számolt, amellyekkel korábban a kormány által felkért Rothschild Bankház. Arról is szó van benne, hogy ha az új magyar atomerőmű megépül, nem hagy teret a nukleáris energiatermelés alternatíváinak, még ha azok olcsóbbak lennének is.
Putyin mankója kell a Vnyesekonombank, mert hiába alapította még Lenin és vált egy évtizede a legfontosabb fejlesztési bankká, az orosz export legfontosabb támogatójává és a nagy infrastrukturális beruházások finanszírozójává, ha Szocsival – a téli olimpiával – túllőttek a lehetőségeiken. A bank felszínen maradásához annyi nem elég, amennyit az orosz költségvetésből most ki lehet szorítani.
A szivattyús-energiatározós erőmű a rendszer méretű energetikával foglalkozó hazai szakemberek egy része számára maga a Szent Grál. Villamosenergia-rendszerünk rugalmasabb lenne általa, de mivel nincs, az építkezés maga hozza igazán lázba a kormányzati politikát. Ezért kerül elő a téma időről időre, még ha a végén – eddig legalábbis – mindig oda is jutottunk, hogy kiderült: nálunk ehhez nincsenek meg a feltételek.
Nagy valószínűséggel a kormány már beletörődött abba, hogy a paksi atomprojektnél indult uniós vizsgálat első szakaszát elbukja, és már a második ütközetre készül, de ott is lehetnek komoly gondok - mondja Jávor Benedek. A kormány orra alá sok borsot törő európai parlamenti képviselő szerint a paksi beruházásból való kifaroláshoz jól jönne, ha Brüsszel végül megtiltaná az erőmű építését, mert akkor lehetne az EU-ra mutogatni. A Párbeszéd Magyarországért politikusát arról is kérdeztünk, hogy mi lehetne Orbán Viktor reális célja február 17-én, amikor Moszkvában ismét belecsap majd Vlagyimir Putyin tenyerébe. Interjú.
Öt pontban foglalta össze Lányi András azokat az érveket, melyek a közelgő Putyin–Orbán-találkozón arra kellene, hogy sarkallja a magyar miniszterelnököt, hogy drasztikus irányváltást szorgalmazzon a paksi atomerőművi beruházással kapcsolatban. És az nincs is a listán, hogy egy tizenhárom számjegyű kölcsönről van szó, a legnagyobbról, amit egy beruházás kapcsán valaha Magyarország felvett.
A két, kontinens méretű ország, India és Oroszország egymás kezébe csaptak: az oroszok is beszállnak az indiai megújuló energiatermelési vízió megvalósításába. Első lépésben egy 500 megawattos "kísérleti projekt" megvalósítását bízták az oroszokra, melynek céldátuma jóval közelebbi, mint a mi Paks II-nk bekapcsolási ideájaként hangoztatott 2026.
December elején két pofont is beszedett a kormány Brüsszeltől a paksi új atomerőmű építési projektje miatt, azóta pedig újabb akadályok merültek fel. De mennyivel kerültek messzebb Orbánék „az évszázad üzletétől”?
Az új paksi atomerőmű építésének megkezdéséhez szükséges környezetvédelmi engedélyezési eljárás felfüggesztését kéri a Greenpeace. Arra hivatkoznak, hogy annyi eljárás van folyamatban Paks II. miatt Magyarország, illetve a kormány döntései ellen, hogy az illetékes hivatalnak érdemesebb volna a projektet nem még nagyobb bajba kevernie.
Jávor Benedek belenézett Brüsszelben azokba a papírokba (is), amit itthon titkonak előle (is), és így új bizonyítékokkal ver végig a kormányzaton Paks II. miatt.
Az Európai Bizottság részletes vizsgálatot indít a Magyarország által a Paks II. atomerőműnek nyújtott beruházási támogatás ügyében - közöle a brüsszeli szervezet. A múlt héten a közbeszerzési regulák megsértésének gyanúja miatt jelentettek be uniós vizsgálatot. A mostani vizsgálat talán még keményebb dió lehet a magyar kormány számára. Azt kellene cáfolnia ugyanis, hogy az oroszokkal kötött szerződés paraméterei úgy vannak kalibrálva, hogy egy magáncég, piaci alapokon is kötne ilyen szerződést. Ennek ellenkezőjét egy neves energetikai szakember levezette pár hónapja.
Az utóbbi napokban több olyan mélyütést is kapott a magyar kormány Brüsszelből, amitől valóban komoly veszélybe kerülhet az új paksi atomerőmű építésének jelenlegi terve. A témában Brüsszel nem bekeményített, csak most ért el bizonyos (még mindig nem központi) kérdések véleményezéséig, és most úgy tűnik, Budapest eddigi, "minden rendben van, mindent jól csináltunk"-érvelését távolról sem érzik megalapozottnak.