Kanadai kutatók korábban úgy gondolták, egy olyan kis detektor, mint amit ők használnak egy földalatti bányában, nem képes nagy érzékenységgel kimutatni a neutrínókat. Kiderült, tévedtek.
Nagyjából 1 kilométerrel a felszín alatt kezdi meg Kína azoknak a detektoroknak a telepítését, amivel neutrínókat fognának be.
Baikal-GVD névre keresztelték az oroszok azt az űrtávcsövet, ami az ismert világegyetem legkisebb részecskéi, a neutrínók után kutat majd.
A kutatóknak sikerült bizonyítékot találniuk egy 1930-as évek óta létező tézisre, amely szerint a sötét anyag egy részének létezéséért is felelős neutrínók a csillagokból származnak.
A YouTube-on Neutrino néven futó videós fogott egy klasszikus Casio számológépet, majd megbuherálta egy kicsit. A végeredmény: van benne OLED kijelző és wifi-modem is.
Először mutatott ki részecskenyomokat a világ legnagyobb folyékony argon neutrínó detektora. Az európai részecskefizikai kutatóközpontban (CERN) épített hatalmas szerkezet az egyik prototípusa egy sokkal nagyobb detektornak, amely majd az Egyesült Államokban valósul meg.
Először sikerült meghatározniuk a kutatóknak a Naprendszeren kívüli neutrínók egyik keletkezési helyét a világűrben.
Hétfőn munkába állt a világ minden bizonnyal eddigi legpontosabb "mérlege". A németországi Karlsruhei Technológiai Intézetben (KIT) működő szerkezet a legkönnyebb elemi részecske, a neutrínó tömegének meghatározásában hívatott segíteni. A Karlsruhe Tritium Neutrino Experiment nevű projekt után Katrinnak hívott elektrosztatikus spektrométert 15 évig építették.
Gigantikus "jégkockával", az Antarktiszen működő IceCube obszervatórium segítségével kutatják a világűrből érkező neutrínókat abban a reményben, hogy többet megtudhatnak a világegyetem keletkezéséről.
A rejtélyes neutrínó kvantumszinten ugyanúgy viselkedik, mint más részecskék - erről tanúskodnak az EXO-200 (Enriched Xenon Observatory/dúsított xenon-obszervatórium) elnevezésű kísérlet első eredményei. A projektben részt vevő nemzetközi kutatócsoport a Physical Review Letters című folyóiratban tette közzé tanulmányát.
A töltés nélküli részecske, a neutrínó átváltozásait regisztrálták az amerikai Fermilab kutatói, akik a "kaméleonról" a kiotói neutrínó-konferencián számoltak be.
Lemondott Antonio Ereditato, az az olasz fizikus, annak a tavalyi kísérletnek a koordinátora, amelynek nyomán - mint később kiderült, téves következtetések után - azt közölték tudósok, hogy egy neutrínónál a fénysebességnél gyorsabb mozgást regisztráltak - közölte az olasz Nemzeti Atomfizikai Intézet (INFN).