Különleges ősi maja várost találtak régészek a mexikói Yucatán-félsziget dzsungelében, egy egészen magas, piramis-szerű építmény maradványait is felfedezték.
Ki kellett bővítsék a látókörüket a Tulane Egyetem kutatói, hogy megfejtsék, mi is lehet a logika a 819 napos maja naptár mögött – most úgy gondolják, megtalálták a választ.
A világ talán legősibb „szupersztrádája” kötötte össze a csaknem ezer ősi maja települést, amelyet a csúcstechnológia segítségével térképeztek fel Guatemala északi, és Mexikó déli részének őserdei térségében.
Amerikai kutatók részletesebben is megvizsgálták azokat a csontokat, amiket az eddigi információk szerint a maja korszakban élt emberek hagytak hátra. Úgy vélik: valamennyien tömeges áldozás résztvevői voltak.
Egy régész szerint a maják uralkodóik testét egyfajta „életerővé akarták alakítani, amely ösztönzőleg hat a népre”, ezért keverték hamvaikat a gumiba a labdák készítésekor.
Nagy előrelépést jelenthet a maja kultúra kutatásában és megértésében a Sak Tz'i maja királyság fővárosaként bemutatott lelőhely.
Bár az orosz hatóságok végig ködösítettek, szakértők szerint csakis a Majak nukleáris létesítményből jöhetett a két éve mindent beborító sugárzás. De közben egy szibériai vegyi üzemben környezeti katasztrófa fenyeget.
Csonttöredékkel és engesztelő áldozatokkal teli, csaknem 200 edényre bukkantak mexikói régészek egy barlangban, amelyet a Yucatán-félszigeten fekvő maja romvárosban, Chichén Itzában fedeztek fel.
Sokkal összetettebb lehetett a maja kultúra, mint azt eddig gondolták a régészek. A frissen felfedezett maja városban nagyjából 7-11 millió ember élhetett.
Mexikói szakértők eredetinek ítélték a legrégibb, majdnem ezeréves maja kéziratot, az úgynevezett Grolier-kódexet.
Február elején az egész világot bejárta a nem mindennapi hír: egy kutatócsoport modern lézeres távérzékelő technológiával egész városokat és hatvanezernél is több, ember alkotta objektumot talált a guatemalai esőerdő mélyén. A különleges felfedezésről a Nat Geo elsőként készített átfogó filmet Elveszett maja városok nyomában címmel.
Eddig ismeretlen ősi maja építmények - piramisok, paloták, gátak, összesen több mint 60 ezer különálló szerkezet - nyomára bukkant egy nemzetközi kutatócsoport lézeres távérzékelés segítségével Guatemalában.