Szerdán Mark Rutte NATO-főtitkár már halottnak nevezte a gyakorlatozás közben eltűnt katonákra, de ezt még nem mondhatta biztosra.
Egyelőre nem tudni pontosan, hogy mi történt velük.
A gyújtogatás a litvánok szerint egy nagyobb akciósorozat része lett volna, amelynek a célja a litván és a lett társadalom megfélemlítése volt, az elkövetőt azonban sikerült elfogni, mielőtt egy rigai áruházat is felgyújtott volna.
A három balti ország villamosenergia-hálózata sikeresen integrálódott az EU belső energiapiacába azáltal, hogy első körben Lengyelországon keresztül csatlakoztak az európai uniós hálózathoz.
Sem a deportálások, sem az oroszosítási kísérletek nem tudták kiirtani a balti népekből a függetlenségi vágyat, így amikor a ’80-as évek második felében megingott a szovjet kolosszus, a litvánok, a lettek és az észtek az elsők között cselekedtek.
“Tegyük újra kicsivé Oroszországot” – állt a Budapestre érkezett versenyző pólóján.
A balesetben egy ember meghalt, hárman megsérültek.
Boris Pistorius német védelmi miniszter szerint biztos információval ugyan nem rendelkeznek, de a jelek arra mutatnak, hogy szándékosan tépték fel a tengerfenéken futó kábeleket.
A Litvániát és Svédországot összekötő internetkábel is elszakadt, ami már a második ilyen eset a térségben. A német és a finn hatóságok szabotázsra gyanakodnak.
A szociáldemokraták 65 éves vezetője korára és egészségi állapotára hivatkozik.
A litvániai szocialisták a parlamenti választás második fordulójában győzelemre válthatják az első körben szerzett vezetésüket, Japánban a polgárok minden bizonnyal leváltják a kormányzó Liberális Demokrata Pártot, Bulgáriában pedig már a három éven belüli hetedik választást rendezik, hogy végül ne sikerüljön kormányzóképes kabinetet alakítani.
Az EU balti politikusokat nevez ki az Oroszországgal foglalkozó posztokra, a költőként és fizikusként indult litván Andrius Kubilius védelmi felelős régóta sürgeti a távolodást Moszkvától.